;xNLx;Megtalálta a tökéletes eszközt ahhoz, hogy a főváros X. kerületének történetével szórakoztató formában ismerkedjen. Eredményes böngészést kívánunk!
1074. Salamon Géza ellen indított hadait a Rákos felé vezeti. Pesttől keletre leszállott a Rákos völgyébe, hogy a mai Gödöllő irányában Vácz felé nyomuljon (1074 márczius 12). De a lierczegek már elhagyták Váczot és a mogyoródi, csömöri dombok irányában, Czinkotára tartottak. Salamon tehát keletre fordult és Mogyoród meg Czinkota között a herczegek ellen indult, kik Fóth és Czinkota között, háttal a Dunának állottak fel.
Mikor híre jött a tatár veszedelemnek, IV. Béla Óbudán tartózkodott. 1241 március 15-én megjelent a királyi várban a nádor, jelentette, hogy a tatárok március 12-én betörtek az országba. IV. Béla az Esztergomnál, Fehérvárnál összegyűlt sereggel átkelt Pestre, de akkor már a tatárok előcsapata is Pest előtt állott. A király és serege a gyönge falú pesti várhói nézték a tatár csapatok pusztítását, de a király nem engedte, hogy közéjük csapjanak, mert úgy vélte, hívei még nincsenek elegendő számmal egybegyülekezve. nemesek egy csoportja leöli Kötöny Kun fejedelmet és táborát. * Rákos menti összecsapás, aminek következtében Sejbán tatárjai megkezdték a visszavonulást Miskolc irányába saját főseregük felé. A szerencsétlen sajómezei ütközet után a tatárok körülvették Pestet s azt három napi ostrom után, a polgárság hősies védekezése ellenére, elfoglalták. Mikor betörtek a városba, valósággal vérfürdőt rendeztek. Ápril közepén már alig állott egy-egy ép ház. Füst, korom és vér borított mindent s a rablott zsákmány halmokra rakva hevert a Rákos mezején. Egész 1242 február haváig, tartották megszállva a tatárok a területet.
1244. nov. 26-án IV. Béla kiváltságlevelet ad Pest városának, melyben Kewer földjét Pest polgárainak adja azzal a feltétellel, hogy azt megművelik.
Miután Kewer földjének a megművelése nem következik be, ezért a király oklevele nem jelöli azt meg Pesthez tartozó területként, így a margitszigeti apácák mint a senki földjét cinkotai földjeikhez csatolják.
1265 tavaszán IV. Béla és fia István szembekerülnek egymással Rákos mezején. István győz apja ellen, de kibékül vele. V. István király oklevele szerint Keresztúrtól délre terült el a Kőér nevezetű föld (…terra Keer nominata…)
IV. László király átíratja és megerősíti Pest IV. Bélától kapott kiváltságait, sőt újabb kiváltságokkal is bővíti azokat. Az irat elveszik, egy későbbi oklevélből tudjuk, hogy az átírás és megerősítés megtörtént.
IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
A Rákoson gyűlik egybe az Ottokár cseh király ellen induló magyar sereg (A Morva-mezei csata)
IV. László két, Rákoson kelt adománylevele
Országgyűlés a Rákoson, melynek fő határozata volt, hogy ezután évente kell országgyűlést tartani
1299. május’ első felében országgyűlés a Rákos’ mezején, az összes nemesség Gergely esztergomi érsek nem engedett a fölhívásnak, sőt egyházi átokkal fenyegette a püspököket, ha a gyűlést oda nem hagyják, s hozzá Veszprémbe nem jönnek, hol czinkosaival tanácskozott.
1300. A Rákoson kelt bírói elmarasztalás
Országgyűlés a Rákoson, melyen Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak Anjou-kori oklevéltár II. 243. sz., vö. Spekner 2015: 140. 741. jegyzet.
1318. Országgyűlés a Rákoson (az ország ügyeinek rendezése) Anjou-kori oklevéltár II. 243. sz., vö. Spekner 2015: 140. 741. jegyzet.
Nagy Lajos király átírta és megerősítette az Aranybulla rendelkezéseit, de tartalmazott egy fontos kitételt: megszüntette a nemesek közti különbséget: „az ország összes igazi nemese (...) egy és ugyanazon szabadsággal éljen.”
A pesti polgárok pere Kőér birtok ügyében a margitszigeti apácák ellen, amely per a helyszínen lett volna eldöntendő a választott bírók közbejöttével
A nádor oklevele szerint a margitszigeti apácák a Kőérföld nevezetű területet Cinkotai birtokukhoz tartozónak állították, ezért a pesti polgárokat használatától eltiltották
1444. Megkezdődik Pest várfalának építése
Országgyűlés, melyen elhatározzák, hogy Albert halála után Hunyadi László lesz a király. A pesti országgyűlés elismeri V. Lászlót királynak, feltéve, ha III. Frigyes szabadon engedi a koronával együtt
Az Országos Tanács által összehívott országgyűlés a fogságban lévő V. Lászlót királlyá, Hunyadi Jánost a Rákos mezején Magyarország kormányzójává választja
1457. V. László összehívja a Rákos mellé az országgyűlést, ami a Hunyadi László miatti forrongás miatt elmarad
1458. A köznemesek a Rákos mezejéről indulnak a Duna jegére, hogy Hunyadi Mátyást megkoronázzák, Szilágyi 5 évre az ország kormányzója
Pest vármegye 1467-ben Rákoson tartotta meg azt a közgyűlését, melyen a nagy király résztvett. Ez az utolsó pestvármegyei közgyűlés, amelyen Mátyás király személyesen bíráskodott.
1471. Befejeződik a pesti várfal építése
1490. Koranyáron a Rákoson hallgatják meg a magyar trónért jelentkezők követeit. * Orbán érsek és az özvegy királyné által összehívott királyválasztó országgyűlés, melyen János Albert Magyarország királyává kiálltatja ki magát, de meg nem választják, a gyűlés feloszlik, később követek útján II (Jagello) Ulászlót megválasztják, Albert csapataival a Rákoson gyülekezik, de végül Ulászlóval kiegyeznek
1491. Az országgyűlés II. Ulászló cseh királyt választja meg Magyarország uralkodójának.
Törvény írja elő, hogy a képviseleti országgyűlés helyett a nemeseknek személyesen kell megjelenniük
Országgyűlés a Rákoson, mely hamarosan eredménytelenül szétoszlik. Rákosi fogadalom: „fejét veszti mindenki, aki egyenetlenséget támaszt közöttünk.” Határoznak arról, hogy a következő évre összehívott országgyűlésen minden nemes halálbüntetés terhe mellett köteles megjelenni.
1498. Corvin panaszlevelét tárgyaló országgyűlés A nemesség képviselőinek felvétele az országos tanácsba. A külhatalmak követeit kizárják a királyválasztásból. Egy országgyűlés csak 15 napig tarthat
1499. Országgyűlés a Rákoson
1500. Országgyűlés a Rákoson, melynek fő döntése volt a nádori szék betöltése (Geréb Péter) elrendelte, hagy az eddig alkalomszerűen összehívott és határozatlan összetételű királyi tanács négy főpapból, négy báróból és tizenhat nemesi ülnökből álljon, továbbá a budai várnagyot és udvarbírót is maga közé soroló tagjainak fele állandóan Budán, a király mellett tartózkodjon.
1504. Országgyűlés a Rákoson, melynek fő határozata volt, hogy adót csak az országgyűlés vethet ki és csak azt szabad behajtani
Rákosi végzés:
X. Leó pápa keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen. 1514. május közepére a Rákoson mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze,
A köznemesség Szapolyai Jánost kívánta kormányzóvá választani. Az országgyűlést Budára rendelték át, mire a nemesség fegyverrel megostromolta a királyi várat. Az ostromlókat azonban Tomori Pál szétkergette. Erre Szapolyai elhagyta az országgyűlést. Az országgyűlés határozatot hozott, hogy a király helyett az országtanács (6 főpap, 6 főnemes, 16 köznemes) kormányozzon, de miután Szapolyai kibékült Brandenburgi Györggyel, a 16 köznemest kihagyták a tanácsból és ismét helyreállt a főúri kormányzás.
a Rákosra hirdetett országgyűlés 1525. május 7-én kezdődött. A király és az urak, kontra nemesek csatározásaiból állt az egész, szinte eredménytelenül.
Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt
A török özönli el a Rákos vidéket.
János Zsigmond királlyá választása a Rákoson
március 20-án érkezik Pest alá a török megszálló sereg április 1-én utolsó rohamot indítanak az ostromlók a város ellen s miután az sem jár sikerrel, április 4-ikén Mehmet bég vezette török sereg visszavonul a Rákosra s április 6-án Tolna felé távozik egész hadával. 1541. szeptember 2-án Buda és Pest török megszállásakor a Rákos vidék is török uralom alá kerül.
1542-ben Buda elszigetelt, bár több ezres őrséggel megrakott végvára volt a törököknek,
1552. Ahmed és Ali basa a rákosról indul Drégely felé, hogy megütközzön az Eördögh (Teufel) Mátyás vezette császári csapatokkal. Dobó Istvánnak az egri püspökhöz írott június 12-i leveléből tudjuk, hogy a budai pasa Veszprémből visszatérve a Rákos mezőn táborozott, hogy ott Almát pasa érkezését bevárja, hogy majd hidat verjenek a Dunán
1556. A váradi püspök Zaberdia Mátyás Váradról megindul a Nagykunságon keresztül a török ellen. A hír hallatára a budai pasa a Rákosmezőre sereget gyűjt, s egy ideig a Duna mellett fel s alá cirkál, midőn a szomszéd várak szandzsákjaival még a temesi is megérkezik, seregével a Dunántúli vidékre csap át
1588. Budá-ról is adott csapatokat és négy mezei harcra alkalmatos közepes ágyul, s a mintegy 8.000 főnyi sereget, a hadban igen jártas fejérvári szandzsákbég, Kara Ali13 parancsnoksága alatt, a szikszóiak meg-büntetésére rendelte. Néhány napig a Rákos mezején táborozott a török sereg, hogy — amint Istvánffy írja — az útról és menetről tanácskozzanak, s az eleséget és egyéb szükségleteket beszerezzék. Aztán megindult Ali s Vácon át Szécsényre, onnan Fülekre vezette seregét, mely a menet alatt is folyton gyarapodott a végházakból csatlakozó kisebb-nagyobb csapatokkal.
1598. sikertelen felszabadítási kísérlet a vidék az osromló hadak birtokába jut
1602. sikertelen felszabadítási kísérlet a vidék az ostromló hadak birtokába jut
1603. sikertelen felszabadítási kísérlet, a vidék egy időre az ostromló hadak birtokába jut.
1605. Rákos mezejéről 600 lovassal indul Bocskay a törökhöz. Bocskay Pest alatt, a Rákos patak mellett fogadta a Lala Mohamed nagyvezért, aki a szultán megbízásából Bocskainak koronát tesz a fejére, amit – később úgy próbálnak kimagyarázni - ő csak ajándékként fogadta el. A törökök és magyarok ezen szövetsége miatt Magyarország nem szolgált többé a kereszténység védőpajzsául, ami azzal járt, hogy Európát semmi nem védte már a törökök ellen. Bocskay István 1605 nov. 10-én a Rákos mezején vette át Lala Mehemed nagyvezér kezéből az Almed szultán által abból a célból küldött koronát, hogy azzal magát Magyarország királyává koronáztassa. Bocskai töröktől kapott koronája A korona faalapra erősített aranylemezekből készült, vésett és niellós díszítéssel, mintegy százötven drágakővel (rubint, smaragd, topáz, gyöngy, türkisz) van kirakva. 23·5 cm magas, 1·88 kg nehéz. Habár a fejedelem végrendeletével az ország tárházára hagyta, a bécsi császári kincstárba helyezték s onnan nem lehetett visszaszerezni, holott a magyar nemzet tulajdonjoga a becses történeti ereklyére minden kétségen felül áll.
1665. Evlija Cselebi utazó leírása Pestről, ahol 1000 kőből épült, deszkazsindely tetejű ház van. Található benne még két főiskola, két derviskolostor, öt dzsámi és hat mecset. (1661), majd utazása Egerbe a Kerepesi úton áthaladva a mai Kőbánya területén.
1678. A leégett kecskeméti református templom újjáépítéséhez – a budai basa engedélyével-kőbányai követ használnak
We'd love to hear from you. Please send questions or feedback to the below email addresses.
Before contacting us, you may wish to visit our FAQs page which has lots of useful info on Tiki-Toki.
We can be contacted by email at: hello@tiki-toki.com.
You can also follow us on twitter at twitter.com/tiki_toki.
If you are having any problems with Tiki-Toki, please contact us as at: help@tiki-toki.com
Close