Tárgyaink ideje
Múzeumi tárgyak és dokumentumok időszalagon Objects and documents from the Collection displayed on a timeline Objects and documents from the Collection - displayed on a timeline
ez hol látszik ha ideírom?
0200-05-01 06:30:55
Sírkő menóra motívummal
A sírkő a múzeum legrégebbi darabja. Az időszámításunk szerinti harmadik században készült sírkő a 19. század utolsó évtizedében került elő a Duna esztergomi szakaszán. Megtalálása után az esztergomi érseki palota udvarára került több más ókori emlékkel együtt. A kő annak a korszaknak az emlékét őrzi, amikor Magyarország Dunától nyugatra eső területei Pannónia provincia néven a Római Birodalomhoz tartoztak. A puha mészkőből faragott kő felirata szerint Juda apának és Kassia anyának állít emléket. A görög nyelvű felirat nevei, és a felirat fölött látható menóra motívum arra utalnak, hogy a síremlék zsidó halottak emlékét őrzi, akik a harmadik században Pannónia provincia egyik kolóniájának területén éltek. A menóra motívum a jeruzsálemi Szentély nagy arany menórájára emlékeztet. A Szentélyt Titus seregei időszámításunk szerint 70-ben lerombolták, s a berendezési tárgyakat – köztük a menórát – Rómába hurcolták. Jeruzsálemet elfoglalták, s a zsidó nép ezek után szétszóródott a római és a szomszédos perzsa birodalom területén. A közösségek mindenhol őrizték a közös eredet, s a közös kultusz emlékeit. Ekkor lett a legelterjedtebb zsidó szimbólum a menóra, melyet számos katakomba, zsinagóga-mozaik és sírkő ábrázolásai között megtalálunk. A csak majd évszázadokkal később lezárt Talmud szövege szerint a menóra lángjai a középső láng felé hajolnak. Sírkövünk ábrázolása még nem ezt a gyakorlatot követi, hanem a lángok éppen ellenkezően, széttartóan égnek.
1512-11-01 06:30:55
Oklevél
Hirschl B. Eisig adósságtörlesztésének igazolása, Kismartonból
1602-04-01 03:25:34
Rimonpár
Az 1602-ből származó, felirattal ellátott rimonpár a világon ma ismert második legkorábbi tóradísz. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkörnek az emléke. A gömbök felső részén olvasható „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint” viszont askenáz név, tehát a tárgy olyan területen lehetett használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, a szefárd és az askenáz érintkezett. A rimonpár szárán látható felirat szerint a tárgy a pesti szefárd hitközség tulajdonában volt. Ez a felirat a tóradísz készülésénél jóval későbbi; a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett oda. Ekkor, a 18–19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában a szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A felirat vésése alapján azonban lehetséges, hogy a pesti szefárd közösség neve csak közvetlenül a múzeumi adományozás előtt került a tárgyra azért, hogy megőrizze egy eltűnő zsidó közösség emlékét.
1671-05-01 06:30:55
Hanna, Sámuel lánya sírköve
Budai Várpalota építésénél került elő
1678-05-01 06:30:55
Juda ben Hájim Szuszi sírköve
A Buda, Dísz tér 4-5 sz. épületből
1680-12-06 20:34:37
Ketuba
A zsidó házasság megkötésének egyik vallásjogi feltétele a két tanú aláírásával hitelesített ketuba, azaz házassági szerződés. A ketuba szabadon díszíthető, a díszes pergamen ketubák készítésének fénykora a kora újkori Itáliában, szefárd zsidók körében volt. A hagyományos formát követi Abraham ben Zalman és Leona bat Chajim Falco 1681-ben, Veronában készült házassági szerződése. A kettős kapu alakban írt szöveget gazdag barokk mintázat és a zodiákus jegyek keretezik. A ketuba felső harmadában, a két mezőre osztott, ovális címerpajzs egyik mezőjében levita jelvények, a másikban sólymok láthatók, amelyek a menyasszony családnevére, a Falco névre utalnak. A címert övező hat medalionban a 128. zsoltár verseinek vizuális értelmezése látható, amely az emberi életút szakaszait mutatja be.
1711-04-01 03:25:34
Térképlap
Az egyik legkorábbi ismert héber térkép az Amszterdam Hagada mellékleteként jelent meg. Az először 1695-ben kiadott, rézmetszetekkel illusztrált Amszterdam Hagada fontos mérföldkő a héber nyomtatás történetében, hiszen illusztrációi számos további hagadában, peszahhal kapcsolatos tárgyakon is felbukkannak. Készítőjük, a zsidó vallásba betért Abraham bar Jakob, aki a képek legtöbbjét Matthaeus Merian 1625–1630 között megjelent protestáns Biblia-illusztrációiból adaptálta, a térképet pedig Christian Adrichom 1588-as térképéről másolta. A nyomtatáshoz használt betűket az első magyar nyomdászok egyike, Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) készítette amszterdami tanulmányai során, majd hazatérése előtt a nehezen szállítható betűkészletét eladta egy helyi nyomdásznak. A hagada mellékleteként megjelent térképlapon az egyiptomi szolgaságból kivonuló zsidók negyvenéves vándorlásának állomásait, és a törzsek letelepedését követhetjük nyomon.
1742-12-01 20:34:37
Tóraszekrény függöny
A zsinagógában a tóraszekrényt és a zsinagógai teret díszes tóraszekrényfüggöny választja el. A tárgy héber neve, a parohet először az Első Szentély leírásában tűnik fel, ahol a Szentek Szentjét és a templomteret választotta el. Az eredetileg az óbudai zsinagóga berendezéséhez tartozó parohetet Holitsch Zekil és neje, Bella készíttették 1742-ben. A függöny díszítésének szimbolikus jelentése van: a két csavart oszlop a Szentély két oszlopát idézi, míg a hétkarélyos felső drapérián a Szentély berendezési tárgyait láthatjuk. A drapéria két vége a frigyládán lévő kerubok szárnyait eleveníti meg. A bibliai szövegeket és azok zsidó kommentárjait ismerők számára ez Isten közvetlen jelenlétére utal, hiszen a hagyomány szerint Isten szelleme a kerubszárnyak közül szól Izrael fiaihoz.
1787-11-01 06:30:55
II József rendelete a zsidók neveiről
Az uralkodó rendelete, melyben német vezetéknevek felvételére kötelezi a zsidó lakosokat.
1795-12-01 20:34:37
Lévita kancsó
ez a kancsó, amelyet Óbudán lévita kancsóként használtak: bizonyos zsinagógai szertartások során a léviták ebből öntötték a kohaniták kezére a vizet. A tárgyat a jeles pesti ötvös, Prandtner József készítette, feltételezhetően nem a hitközség megrendelésére, hiszen azon nincs erre utaló felirat vagy jelzés. A kancsó füle egy kígyót formáz, ami akár Aszklépiosz, a gyógyítás istenének attribútumára is utalhat, de a zsidó ikonográfiában a bűn és a pogány kultuszok szimbóluma, így különösen meglepő a jelenléte egy zsidó szertartási célra használt tárgyon. A régi hitközségek tárgyai között több hasonló meglepetéssel is találkozhatunk, ami alapján azt feltételezzük, hogy a szigorú vallási előírások ellenére a tárgyak megjelenítését a közösség nem szabályozta minden részletre kiterjedően.
1795-12-01 20:34:37
Lerner József: Óneg Nefes
Lerner József kommentárjai, Prága, 1795
1799-12-01 20:34:37
Rimonpár
A nagykanizsai zsidó hitközség rimonpárjának különlegessége, hogy a tóradíszek talpazatán a tizenkét zodiákus jegy szimbólumait láthatjuk. A pogány kultuszból átvett jegyeket a zsidó hagyomány már korán összekapcsolta a zsidó történelem elemeivel: a tizenkét bibliai törzzsel vagy például az Ikrek csillagképet Jákob és Ézsau alakjával. A zodiákus kör a zsidó tárgyakon az év teljességét, ciklikus körforgását jeleníti meg. A tóradísz tetején lévő koronákon az osztrák címerpajzzsal koronázott kétfejű sas látható.
1803-04-01 03:25:34
Persely
A Pesti Chevra Kadisát a hagyomány szerint 1788-ban alapították, amikor Pesten még csak néhány zsidó kaphatott különleges lakhatási engedélyt a külvárosban. Temetkezési és jótékonysági egyletre már akkor is szükség volt, amikor szervezett zsidó közösség még nem működhetett a városban. A költségeket a közösség tagjaitól gyűjtött jótékonysági adományokból, cedakából fedezték, amelyeket perselyekben gyűjtöttek. A sírhant alakú perselyt a feliratok szerint a Pesti Chevra Kadisa elöljárói készíttették 1803-ban. Az előlapon két bibliai idézet olvasható: „A jótékonykodás megment a haláltól” és „Jöjjön a megváltó hamarosan, törölje el a halált örökre”. A persely oldalán a virrasztás, a halottmosdatás és a temetés jelenetei láthatók.
1815-12-01 20:34:37
Tóravért
A tóradíszek használata nem kötelező a vallás szerint, ezek inkább a tóratekercs megbecsülését jelképező dísztárgyak. A legkésőbb – a 16. század végén – megjelenő ilyen dísztárgy a tóravért vagy más néven a tórapajzs. Nagy valószínűséggel azért készítették őket, hogy a rajtuk elhelyezett kis táblácskákon jelezzék, melyik hetiszakaszig van betekercselve a Tóra pergamenje. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követik a nemesi címereknél megszokott, baldachinos, jellegzetes osztrák–magyar típusú pajzsok formáját. A tábla közepén két oroszlán tartja a tízparancsolat kettős kőtábláit, valamint a felettük levő koronát.
1823-09-03 06:30:55
Adománynyilvántartás
A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedáká. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese volt: a vagyonosabbak adományokkal támogatták a szegényeket és a segítő egyleteket, a rászorultak pedig ezek segítségével kerülhettek jobb helyzetbe. A tizennyolcadik században már létező, 1809-ben zsinagógát is építő irsai zsidó közösségben 1823-ból maradt fenn az első adomány nyilvántartó könyv. A nagy alakú füzet címlapján szív alakú papírrátétben olvashatjuk a dokumentum címét, a rátét alatt pedig megfestett papírdarabokból összeállított kétfejű sas alakja látszik. A kötet első oldalán a Szentély két oszlopára, Jákinra és Boázra emlékeztető oszlopokból hal-farkú, sas-csőrű, kígyószerű lények nőnek ki, köztük pedig kerek gránátalma motívum. A kötetben közel egy évtizedig vezették az adományokkal kapcsolatos feljegyzéseket, a következő kötet 1832.ben indul.
1833-05-01 06:30:55
Orczy házi zsinagóga
Enter story info here
1835-04-01 03:25:34
Megilat Eszter
A rituális szövegek – köztük a purim ünnepén felolvasott Eszter-tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megilája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra-, tfilin- és mezuzaíró szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste a kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. Papírra nyomtatott megilája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták. Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, amelyre a szöveg és az illusztráció három nyomólemezről készült. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megilaolvasás közben mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: egyszer az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, másodszor pedig a tekercs végén, egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: „készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.”
1835-07-26 20:34:37
Rabbiszerződés
Az uradalmak gazdasági ügyeinek intézése és a kereskedelem fellendítése érdekében a földesurak számos esetben telepítettek le birtokaikon zsidókat. Nagykároly földesura 1740–ben engedélyezte, hogy zsidók költözzenek az elnéptelenedett városba. A közösség szabadon választhatott magának rabbit, de a választást jóvá kellett hagyatniuk a helyi közigazgatás képviselőivel. 1834-ben a nagyhírű talmudtudóst, Perls Mayert hívták meg rabbinak Nagykárolyba, majd egy év múlva megyei főrabbivá is megválasztották. Az utóbbiról művészi gonddal megírt okiratot állítottak ki, amelyben felsorolják a rabbi kötelességeit és jogait. Az iratot a megye zsidó közösségeinek képviselői aláírásukkal látták el, a nagykárolyi zsidó közösség jóváhagyása jeléül pedig meg is pecsételte.
1835-09-03 06:30:55
Meghívólevél
Amikor Wahrmann Israel, a pesti zsidók első rabbija 1824-ben meghalt, közössége nem volt egységes: a modernizáció kihívásaira adott eltérő válaszaik olyannyira eltérőek voltak, hogy sem vallási kérdésekben, sem a közösség jövőjéről szóló elképzeléseikben nem találtak közös hangot. A megfelelő rabbi személyéről sem tudtak dönteni, de hosszas tárgyalások után a közösség vezetői végül Schwab Löw prossnitzi rabbit hívták meg pesti rabbinak. Schwabnak írt héber nyelvű levelükben négy pontban foglalták össze a rabbi kötelességeit. Az Orczy házban ekkor már két hivatalos zsinagógája volt a pesti közösségnek, egy a konzervatívabb, és egy az újításokat igénylő közösségnek. Az irat tanúsága szerint Schwab Löwnek mindkét zsinagógában kellett prédikálnia, a „nagy zsinagógában” jiddisül, a „kultusztemplomban” pedig németül. Schwab lelkes híve volt a zsidók emancipációjának, és a negyvenes években a magyarosodásnak is, olyannyira, hogy nevét Löw helyett magyarosan Arszlánként – mindkettő jelentése oroszlán – használta. A pesti közösség az ő rabbisága idején határozta el a Dohány utcai zsinagóga felépítését, melynek felavatását azonban Schwab Löw már nem érhette meg.
1837-07-01 06:30:55
Hevra kadisa jegyzőkönyve, Várpalota
A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek. Mivel a hevrákba csak istenfélő, szigorúan vallásos tagokat vettek fel, a hevrakönyvek rendszerint míves héberséggel, a zsidó szent szövegek gyakori idézésével készültek. Mivel a héber betűknek számértéke is van, a számokat is a 22 jel alkalmazásával írják le. A várpalotai hevrakönyvben a dátumot az egyesület profiljának megfelelő, halottakkal kapcsolatos bibliai idézet (Dániel 12:2) megjelölt betűinek összeadásával kapjuk meg. A gazdagon illusztrált címlapon a bűnbeesés jelentét láthatjuk, szimmetrikusan ismétlődő jelentben Éva az almával áll a tudás fája alatt, míg a kígyó a cím egyik szavát fonja körbe. Az alsó részen ábrázolt oroszlán a könyvet író Mose Wolf (oroszlán) Freudenbergre, míg a szarvas a hevra elöljárójára, Avraham Hirs (szarvas) Schwarczra utal.
1837-12-01 20:34:37
Tóramutató
A tóratekercset, illetve annak betűit a hagyomány szerint a felolvasás során illetlenség kézzel érinteni. A középkorban még textildarabbal terítették le a pergamentekercset, ami sormutatóként is szolgált. Tóramutatók használatáról a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz forma, amelyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz jad. Európában a korabeli tiltó rendelkezések miatt a zsidók ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség azonban kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette az óbudai „Léleküdv Egylet” megrendelésére 1837-ben. A mutató szárának négy oldalán az egylet vezetőinek nevei olvashatók, amelyek alapján családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz családja minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más magyarországi közösségekből érkezhetett.
1845-11-05 06:30:55
Árjegyzék a Király utcából
Kadlburger és Deutsch árjegyzéke a Király utcából, 1845–ből. A Pesten letelepedett zsidó családfők több, mint a fele kereskedelemből élt. A Király utca jellegzetességét a textilkereskedelem és a ruhaipar jelentették: a gyorsan fejlődő nagyváros igényeinek kielégítését sok textiles, szabó, kalapos, szabókellék–kereskedő és használtruha kereskedő és ócskás biztosította. A Deutsch és Kadlburger cég gyapjúszövetekkel kereskedett, üzletük a Király utca középső szakaszán, a gróf Teleky házban volt. Számlájuk fejlécén magyar nyelvű szövegben hirdetik „első pesti finom posztó és gyapjúszövet gyár és lerakatukat”.
1849-10-01 20:34:37
Oltalomlevél
Az 1848–1849-es szabadságharc utolsó csatája Komárom váránál zajlott, ahol Klapka György tábornok még az augusztusi világosi fegyverletételt követően is folytatta a harcot az osztrák seregek ellen. Végül 1849. szeptember 27-én kötöttek fegyverszünetet azzal a feltétellel, hogy a komáromi erőd védői biztonságosan elvonulhatnak. Az 1849. október 1-én kelt oltalomlevél értelmében Thoman Imre, a magyar sereg törzsorvosa is akadálytalanul hazatérhetett otthonába, Sátoraljaújhelyre. Ezt követően még ötven évig élt, és orvosként praktizált.
1856-12-04 20:34:37
Jakov Auspitz
A nagyméretű olajfestményen megörökített öreg zsidó Jakob Auspitz óbudai talmudtanító volt, aki állítólag száztizenkét évig élt 1744 és 1856 között. A róla készült képpel kapcsolatban a helyi legenda úgy tartja, hogy életében nem engedte magát lefesteni, ezért halála után készítette el a képét az akkor éppen Óbudán tartózkodó Adolf Pichler, müncheni festő. Neve helyett egy kedves Misna Pirké Avot idézetét írt a képre: „Ne a kancsót nézd, hanem a tartalmát”. (Misna, Pirké Avot 4. fejezet 27.)
1859-09-06 03:25:34
Kulcsok
1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épületet a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, a frigyszekrény pedig a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor a zsinagóga korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és vegyes kórus kísérte, a rabbik kezdetben németül, majd magyarul prédikáltak. Az épület – amely a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált – elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a frigyszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség
1867-12-27 06:30:55
Zsidó emancipáció elfogadása
1867. évi XVII. törvénycikk az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében 1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogositottaknak nyilvánittatnak. 2. § Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.
1868-02-20 03:25:34
Kongresszusi album
A báró Eötvös József kultuszminiszter kezdeményezésére 1868-ban összehívott Izraelita Egyetemes Gyűlés feladata a hitközségek és a felekezet országos szintű szerveinek létrehozása, és belső fölépítése volt. Az ortodoxia számos jeles képviselője ellenezte, hogy az államnak befolyása vagy beleszólása lehessen a közösségi ügyekbe, így a kongresszuson létrejött szervezet végül nélkülük alakult meg. A „kongresszusi”, később neológnak nevezett országos szervezet vezetői díszalbummal köszönték meg Eötvösnek a szervezet létrehozásában játszott szerepét.
1871-09-01 06:30:55
Nőegyleti oklevél
A korszak gyakorlatának megfelelően díszes oklevél felső harmadának képei a nőegylet tevékenységére utalnak. A képmező középén látható a Nőegylet leányárvaházának első, Damjanich u. 26. Sz. alatti épülete, melyben az oklevél kiállításának idején 12 kislányt neveltek a nőegylet költségén és felügyelete alatt. Az épülettől jobbra és balra álló nőalakok a nőegylet többi jótékonysági terét jelképezik. Az almát osztó nőalak a szegények tápintézetére utal, melyben naponta harminc szegény kapott ebédet, felekezeti megkötés nélkül. A fiatal anyákkal és kisgyerekekkel körülvett másik nőalak kezében gyolcsot tart, hiszen a kelengyesegélyt ekkoriban még természetben osztották ki. Az édesanyja emlékére komoly adományt tevő Fochs Antal tiszteletbeli tagsági oklevelét Gottesmann Marie, Bischitz Johanna és a nőegylet titkára, Buchsbaum úr írták alá.
1883-04-01 03:25:34
Megilat Eszlár
1882. április 1-én Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter 14 éves cselédlány, a falubeli zsidókat pedig a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó vérvádper a vádlottak felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt; a zsidók védője, báró Eötvös Károly kétkötetes műben írta meg a per történetét. Ezzel párhuzamosan a közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül rögzítette az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban purimkor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak. Ezzel Liebermann a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári per és a vérvád alóli felmentés történetét. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely szerint egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” tartott. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin hagyományosan a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.
1890-04-10 20:34:37
Kossuth Lajos névjegye
1890. április 10-én a torinói emigrációban élő idős Kossuth Lajos, a magyar szabadságmozgalmak szimbolikus alakja magánlátogatáson fogadta a kereskedelmi úton lévő magyarországi zsidó gyárost, Polatschek Hugót. A korabeli tudósítás szerint a mintegy félórás találkozás során a magyarországi ipar és kereskedelem helyzetéről beszélgettek. Az idős politikus egyszerű, mindössze a vezetéknevét tartalmazó névjegyét adta át a látogatónak, amit saját kézírásával is hitelesített. Polatschek Hugó a becses relikviát a látogatást követően bekereteztette, babérkoszorúval és nemzeti színű szalaggal díszítette.
1895-12-01 10:36:27
Misebérach Kayserling Mayernek
מי שברך Misebérach Kayserling Mayernek
1898-05-06 03:25:34
Theodor Herzl levele
A bécsi újságíróként a modern zsidó államot megálmodó, majd azért komoly diplomáciai tevékenységet is kifejtő Theodor Herzl Pesten született 1860-ban, s itt élt egészen 1878-ig. 1897-ben, az általa összehívott első cionista kongresszus után így fogalmaz naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok öt vagy legfeljebb ötven évig, és meglátjátok.” Legrégebbi barátjának, Ágai Adolfhoz szóló levelében arról is ír, hogy miért nem tartja tervét utópiának. A legnépszerűbb budapesti szatirikus lap, a Borsszem Jankó szerkesztőjét, barátját magyarul, „szeretett mester uram”-nak szólítja, és magyarul hivatkozik Ágai élclapbeli figurájára, „Seiffensteiner Salamon szörnyű átkozódásaira” is.
1899-12-01 20:34:37
Kaufmann Dávid fényképe
A morvaországi születésű, majd Breslauban (ma: Wrocław) rabbiképesítést szerző Kaufmann Dávidot (1852–1899) 1877-ben nevezték ki az akkor megnyitott Országos Rabbiképző Intézet tanárának, ahol vallásbölcseletet és történelmet tanított. 1892-től szerkesztője volt a modern zsidó tudományosság legrangosabb folyóiratának a „Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums”-nak, amellyel a budapesti rabbiszemináriumot bekapcsolta a nemzetközi tudományos intézményrendszerbe. Felesége családjának anyagi támogatásával héber kéziratokból és könyvekből álló gyűjteményt alakított ki, amelyeket tanulmányozva elsőként publikált a zsidó művészet kérdéseiről. Alapító tagja volt a világ első zsidó múzeumának Bécsben, amelynek mintájára hozták létre másfél évtizeddel később a budapesti múzeumot. Kaufmann korai halála után kollekcióját anyósa a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában helyezte el,
1904-07-03 06:30:55
Theodor Herzl gyászjelentése - képeslap
Theodor Herzl emlékére kiadott gyász-képeslap.
1905-01-09 03:25:34
Zászló
A judaizmusban hagyománya van a társadalmi igazságtalanságok felszámolásáról szóló gondolatoknak. A világ tökéletesítése minden zsidónak kötelessége, ez az egyik alapja a tizenkilencedik században megjelenő új, világjobbító eszmék gyors elterjedésének. A modernizálódó világban igazodási pontot, közösséget kereső zsidó szakmunkásság és értelmiség számára igen vonzó volt az egyenlőségen és igazságosságon alapuló, előítélet-mentes társadalmat hirdető szocialista mozgalom. A pesti zsidó közösség vezetői, kezdeti fenntartásaik ellenére, felismerték az új eszmék társadalmi jelenlétét. Erre emlékeztet, hogy 1917-ben megvásárolták a lengyel–litván szociáldemokratáknak az – 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalomban lobogtatott – zászlaját. Az egyszerű, jiddis szöveggel festett zászló szövege: „Le a cári alkotmánnyal, éljen a demokratikus köztársaság!”
1913-04-01 03:25:34
Moziplakát
A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernstpalotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette.
1931-11-08 06:30:55
Hősök zsinagógája
A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1932–ben készült el az első világháború áldozatainak emléket állító Hősök Temploma. Tervezője Vágó László, aki a korszak egyszerű, dekoratív stílusában építette fel a zsinagógát. Díszítésében a hatágú csillag és a héber feliratok dominálnak. Fő díszítménye a frigyszekrénnyel szemközti falon elhelyezett hatalmas hatágú csillag alakban írt héber szöveg. Ebben bibliai idézetek parafrázisai állítanak emléket a háborúban elesett hősöknek. „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban! Éljen tovább nevük a nap alatt. Érdemük és igazságuk megmarad örökre. Keljenek életre halottaid, és támadjanak föl a holttestek. Ébredjetek, ujjongjatok, ti, akik a porban laktok, mert harmatod a fény harmata, és beszórja az árnyak földjét.” A fénykép abban a fotóalbumban szerepel, melyet az építész, Vágó László készített az elkészült zsinagógáról Eppler Sándornak, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának 1932–ben. Az album feltehetően a hitközség hivatalos irataival került a gyűjteménybe.
1941-10-04 20:34:37
Weinmann Éva naplója
Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében elhunyt.
1941-12-03 06:30:55
Varázsfuvola bemutató a Goldmark teremben
Az 1930–as években hozott zsidótörvények értelmében a zsidó származású művészeket fokozatosan kiszorították a művészeti életből, így az 1931–ben megnyitott Goldmark terem színpada maradt az egyetlen, ahol fellépési lehetőséget kaphattak. A Goldmark teremben óriási érdeklődés mellett léphettek fel a korszak legkiválóbb művészei. 1942–ben Somogyi László vezényletével mutatták be Mozart Varázsfuvoláját. Sarastro szerepében Ernster Dezső állt a színpadra, aki később a new yorki Metropolitain Opera sztárja lett. A színpadképeket a karmester, Somogyi László készítette. A kiállított terven a finálé jelenete látható, amikor az opera meséje szerint a józan ész és a szeretet legyőzi a sötétség erőit.
1942-09-03 06:30:55
Munkaszolgálatos emlék
a bustyaházi munkaszolgáaltos tábor fából faragott makettje
1943-09-29 20:34:37
Előimádkozó állvány
A második világháború idején a politikailag megbízhatatlannak minősítetteket és a zsidókat fegyvertelen katonai kisegítő munkaszolgálatra kötelezték. Nehéz és veszélyes munkákat: aknaszedést, sáncásást végeztettek velük. 1943 nyarára már több százezer olyan munkaszolgálatos volt, aki a hadműveleti területek mellett a hadiipari üzemekben is dolgozott. A veszélyes és kimerítő munka és az őrök kegyetlenkedése mellett természetesen a zsidó ünnepek megtartására sem volt mód, mégis több forrás szól a titokban megrendezett istentiszteletekről. A Bánffyháza melletti kőbányában dolgozó 101/83-as munkaszolgálatos század tagjai részére Hammer Béla munkaszolgálatos asztalos használt deszkamaradékokból készített előimádkozói pulpitust. A pult alján ceruzával az utókor számára megörökítette nevét, századszámát és a dátumot: 1943. szeptember 29. A dátum abban az évben elul hó 29-re esett, így feltehetően e mellett imádkoztak a másnap beköszöntő ros hásáná (újév) ünnepén.
1944-07-19 06:30:55
Deporálóvonatból kidobott levél
1944. július 19. Szerda délutan Reich Jenő (Jaakov) Budapest, Izabella u. 64. Drágáim, Most szerda délután van, becsomagoltak és megyünk. Isten veletek drága családom, a Jó Isten legyen veletek. Ölel és csókol Aputok. Áldott legyen az a kéz, aki ezt a lapot bedobja. (Karácsondi állomáson dobták be, megpróbálom elküldeni, …. Feladó olvashatatlan.)
1945-05-09 06:30:55
Memorbuch
Bonyhádon már a 18. században tekintélyes hitközség működött, melynek emléke a levéltár állományában lévő több kötetnyi 18-19. századi bonyhádi jegyzőkönyv. A közösség jelentős részének kiirtását követően a hazatértek 1949-re újraalapították a neológ és az ortodox hitközséget is, s a visszatértek a 108 tagú neológ közösség elpusztult tagjainak nevét – a memorbuchok középkori gyakorlatát követve – emlékkönyvben rögzítették. A kötet borítása és papírja alapján egy 19. század közepéről üresen megmaradt jegyzőkönyvet használtak fel erre a célra. A munkaszolgálatban elhunytak névsorát bevezető lapon a héber szöveg negyedik sorában héber betűkkel, de magyarul írják a munkaszolgálat szót, mert nem találtak megfelelő kifejezést a héber nyelvben. A szöveg alatti kép arra utal, hogy a jegyzőkönyvet készítő ismerte a koncentrációs táborok és munkaszolgálatos tömegsírok feltárása során a készített fényképeket.
1982-12-02 20:34:37
Fehér László: Haszidok
Fehér László Haszidok című képe a festőre jellemző hiperrealista stílusban készült. A fotószerű, valósághű stílus kissé elidegenítő hatása, a környezeti elemek hiánya mintha időtlenné, földrajzi helyszínektől függetlenné és egyben kissé személytelenné is tenné a pajeszos ortodox férfiakat és ezáltal magát a zsidó indentitást is.
2012-12-01 20:34:37
Menóra
A kortárs judaika megteremtésének igénye vezette az Eight Days Design csoportot (Darányi András, Hajdu Eszter, Kecskés Orsolya, Égi Marcell) egy újragondolt hanukai menóra készítéséhez. A hanuka nyolc napjára utaló oktaéder alakú tárgy megfelel a hanukai lángok meggyújtásához szükséges szabályoknak, ugyanakkor formájában és anyaghasználatában egyaránt kortárs darab. Az oktaéder élhosszúsága 18 cm, ami a héber ’háj = élő’ szó számértékével azonos. A sorozatgyártással, változatos színekben készülő menóra kiváló minőségű műanyagból, korianból készül.
2016-12-27 20:34:37
Hanukatalizátor díj mezüze
A Bálint Zsidó Közösségi Ház "Hanukatalizátor" díjának díja, melyet a 100 év - 100 tárgy kiállításunk nyert 2016-ban.