Tárgyaink ideje

Múzeumi tárgyak és dokumentumok időszalagon Objects and documents from the Collection displayed on a timeline Objects and documents from the Collection - displayed on a timeline

ez hol látszik ha ideírom?

0200-05-01 06:30:55

Sírkő menóra motívummal

A sírkő a múzeum legrégebbi darabja. Az időszámításunk szerinti harmadik században készült sírkő a 19. század utolsó évtizedében került elő a Duna esztergomi szakaszán. Megtalálása után az esztergomi érseki palota udvarára került több más ókori emlékkel együtt. A kő annak a korszaknak az emlékét őrzi, amikor Magyarország Dunától nyugatra eső területei Pannónia provincia néven a Római Birodalomhoz tartoztak. A puha mészkőből faragott kő felirata szerint Juda apának és Kassia anyának állít emléket. A görög nyelvű felirat nevei, és a felirat fölött látható menóra motívum arra utalnak, hogy a síremlék zsidó halottak emlékét őrzi, akik a harmadik században Pannónia provincia egyik kolóniájának területén éltek. A menóra motívum a jeruzsálemi Szentély nagy arany menórájára emlékeztet. A Szentélyt Titus seregei időszámításunk szerint 70-ben lerombolták, s a berendezési tárgyakat – köztük a menórát – Rómába hurcolták. Jeruzsálemet elfoglalták, s a zsidó nép ezek után szétszóródott a római és a szomszédos perzsa birodalom területén. A közösségek mindenhol őrizték a közös eredet, s a közös kultusz emlékeit. Ekkor lett a legelterjedtebb zsidó szimbólum a menóra, melyet számos katakomba, zsinagóga-mozaik és sírkő ábrázolásai között megtalálunk. A csak majd évszázadokkal később lezárt Talmud szövege szerint a menóra lángjai a középső láng felé hajolnak. Sírkövünk ábrázolása még nem ezt a gyakorlatot követi, hanem a lángok éppen ellenkezően, széttartóan égnek.

1512-11-01 06:30:55

Oklevél

Hirschl B. Eisig adósságtörlesztésének igazolása, Kismartonból

1602-04-01 03:25:34

Rimonpár

Az 1602-ből származó, felirattal ellátott rimonpár a világon ma ismert második legkorábbi tóradísz. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkörnek az emléke. A gömbök felső részén olvasható „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint” viszont askenáz név, tehát a tárgy olyan területen lehetett használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, a szefárd és az askenáz érintkezett. A rimonpár szárán látható felirat szerint a tárgy a pesti szefárd hitközség tulajdonában volt. Ez a felirat a tóradísz készülésénél jóval későbbi; a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett oda. Ekkor, a 18–19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában a szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A felirat vésése alapján azonban lehetséges, hogy a pesti szefárd közösség neve csak közvetlenül a múzeumi adományozás előtt került a tárgyra azért, hogy megőrizze egy eltűnő zsidó közösség emlékét.

1671-05-01 06:30:55

Hanna, Sámuel lánya sírköve

Budai Várpalota építésénél került elő

1678-05-01 06:30:55

Juda ben Hájim Szuszi sírköve

A Buda, Dísz tér 4-5 sz. épületből

1680-12-06 20:34:37

Ketuba

A zsidó házasság megkötésének egyik vallásjogi feltétele a két tanú aláírásával hitelesített ketuba, azaz házassági szerződés. A ketuba szabadon díszíthető, a díszes pergamen ketubák készítésének fénykora a kora újkori Itáliában, szefárd zsidók körében volt. A hagyományos formát követi Abraham ben Zalman és Leona bat Chajim Falco 1681-ben, Veronában készült házassági szerződése. A kettős kapu alakban írt szöveget gazdag barokk mintázat és a zodiákus jegyek keretezik. A ketuba felső harmadában, a két mezőre osztott, ovális címerpajzs egyik mezőjében levita jelvények, a másikban sólymok láthatók, amelyek a menyasszony családnevére, a Falco névre utalnak. A címert övező hat medalionban a 128. zsoltár verseinek vizuális értelmezése látható, amely az emberi életút szakaszait mutatja be.

1711-04-01 03:25:34

Térképlap

Az egyik legkorábbi ismert héber térkép az Amszterdam Hagada mellékleteként jelent meg. Az először 1695-ben kiadott, rézmetszetekkel illusztrált Amszterdam Hagada fontos mérföldkő a héber nyomtatás történetében, hiszen illusztrációi számos további hagadában, peszahhal kapcsolatos tárgyakon is felbukkannak. Készítőjük, a zsidó vallásba betért Abraham bar Jakob, aki a képek legtöbbjét Matthaeus Merian 1625–1630 között megjelent protestáns Biblia-illusztrációiból adaptálta, a térképet pedig Christian Adrichom 1588-as térképéről másolta. A nyomtatáshoz használt betűket az első magyar nyomdászok egyike, Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) készítette amszterdami tanulmányai során, majd hazatérése előtt a nehezen szállítható betűkészletét eladta egy helyi nyomdásznak. A hagada mellékleteként megjelent térképlapon az egyiptomi szolgaságból kivonuló zsidók negyvenéves vándorlásának állomásait, és a törzsek letelepedését követhetjük nyomon.

1742-12-01 20:34:37

Tóraszekrény függöny

A zsinagógában a tóraszekrényt és a zsinagógai teret díszes tóraszekrényfüggöny választja el. A tárgy héber neve, a parohet először az Első Szentély leírásában tűnik fel, ahol a Szentek Szentjét és a templomteret választotta el. Az eredetileg az óbudai zsinagóga berendezéséhez tartozó parohetet Holitsch Zekil és neje, Bella készíttették 1742-ben. A függöny díszítésének szimbolikus jelentése van: a két csavart oszlop a Szentély két oszlopát idézi, míg a hétkarélyos felső drapérián a Szentély berendezési tárgyait láthatjuk. A drapéria két vége a frigyládán lévő kerubok szárnyait eleveníti meg. A bibliai szövegeket és azok zsidó kommentárjait ismerők számára ez Isten közvetlen jelenlétére utal, hiszen a hagyomány szerint Isten szelleme a kerubszárnyak közül szól Izrael fiaihoz.

1787-11-01 06:30:55

II József rendelete a zsidók neveiről

Az uralkodó rendelete, melyben német vezetéknevek felvételére kötelezi a zsidó lakosokat.

1795-12-01 20:34:37

Lévita kancsó

ez a kancsó, amelyet Óbudán lévita kancsóként használtak: bizonyos zsinagógai szertartások során a léviták ebből öntötték a kohaniták kezére a vizet. A tárgyat a jeles pesti ötvös, Prandtner József készítette, feltételezhetően nem a hitközség megrendelésére, hiszen azon nincs erre utaló felirat vagy jelzés. A kancsó füle egy kígyót formáz, ami akár Aszklépiosz, a gyógyítás istenének attribútumára is utalhat, de a zsidó ikonográfiában a bűn és a pogány kultuszok szimbóluma, így különösen meglepő a jelenléte egy zsidó szertartási célra használt tárgyon. A régi hitközségek tárgyai között több hasonló meglepetéssel is találkozhatunk, ami alapján azt feltételezzük, hogy a szigorú vallási előírások ellenére a tárgyak megjelenítését a közösség nem szabályozta minden részletre kiterjedően.

1795-12-01 20:34:37

Lerner József: Óneg Nefes

Lerner József kommentárjai, Prága, 1795

1799-12-01 20:34:37

Rimonpár

A nagykanizsai zsidó hitközség rimonpárjának különlegessége, hogy a tóradíszek talpazatán a tizenkét zodiákus jegy szimbólumait láthatjuk. A pogány kultuszból átvett jegyeket a zsidó hagyomány már korán összekapcsolta a zsidó történelem elemeivel: a tizenkét bibliai törzzsel vagy például az Ikrek csillagképet Jákob és Ézsau alakjával. A zodiákus kör a zsidó tárgyakon az év teljességét, ciklikus körforgását jeleníti meg. A tóradísz tetején lévő koronákon az osztrák címerpajzzsal koronázott kétfejű sas látható.

1803-04-01 03:25:34

Persely

A Pesti Chevra Kadisát a hagyomány szerint 1788-ban alapították, amikor Pesten még csak néhány zsidó kaphatott különleges lakhatási engedélyt a külvárosban. Temetkezési és jótékonysági egyletre már akkor is szükség volt, amikor szervezett zsidó közösség még nem működhetett a városban. A költségeket a közösség tagjaitól gyűjtött jótékonysági adományokból, cedakából fedezték, amelyeket perselyekben gyűjtöttek. A sírhant alakú perselyt a feliratok szerint a Pesti Chevra Kadisa elöljárói készíttették 1803-ban. Az előlapon két bibliai idézet olvasható: „A jótékonykodás megment a haláltól” és „Jöjjön a megváltó hamarosan, törölje el a halált örökre”. A persely oldalán a virrasztás, a halottmosdatás és a temetés jelenetei láthatók.

1815-12-01 20:34:37

Tóravért

A tóradíszek használata nem kötelező a vallás szerint, ezek inkább a tóratekercs megbecsülését jelképező dísztárgyak. A legkésőbb – a 16. század végén – megjelenő ilyen dísztárgy a tóravért vagy más néven a tórapajzs. Nagy valószínűséggel azért készítették őket, hogy a rajtuk elhelyezett kis táblácskákon jelezzék, melyik hetiszakaszig van betekercselve a Tóra pergamenje. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követik a nemesi címereknél megszokott, baldachinos, jellegzetes osztrák–magyar típusú pajzsok formáját. A tábla közepén két oroszlán tartja a tízparancsolat kettős kőtábláit, valamint a felettük levő koronát.

1823-09-03 06:30:55

Adománynyilvántartás

A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedáká. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese volt: a vagyonosabbak adományokkal támogatták a szegényeket és a segítő egyleteket, a rászorultak pedig ezek segítségével kerülhettek jobb helyzetbe. A tizennyolcadik században már létező, 1809-ben zsinagógát is építő irsai zsidó közösségben 1823-ból maradt fenn az első adomány nyilvántartó könyv. A nagy alakú füzet címlapján szív alakú papírrátétben olvashatjuk a dokumentum címét, a rátét alatt pedig megfestett papírdarabokból összeállított kétfejű sas alakja látszik. A kötet első oldalán a Szentély két oszlopára, Jákinra és Boázra emlékeztető oszlopokból hal-farkú, sas-csőrű, kígyószerű lények nőnek ki, köztük pedig kerek gránátalma motívum. A kötetben közel egy évtizedig vezették az adományokkal kapcsolatos feljegyzéseket, a következő kötet 1832.ben indul.

1833-05-01 06:30:55

Orczy házi zsinagóga

Enter story info here

1835-04-01 03:25:34

Megilat Eszter

A rituális szövegek – köztük a purim ünnepén felolvasott Eszter-tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megilája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra-, tfilin- és mezuzaíró szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste a kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. Papírra nyomtatott megilája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták. Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, amelyre a szöveg és az illusztráció három nyomólemezről készült. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megilaolvasás közben mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: egyszer az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, másodszor pedig a tekercs végén, egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: „készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.”

1835-07-26 20:34:37

Rabbiszerződés

Az uradalmak gazdasági ügyeinek intézése és a kereskedelem fellendítése érdekében a földesurak számos esetben telepítettek le birtokaikon zsidókat. Nagykároly földesura 1740–ben engedélyezte, hogy zsidók költözzenek az elnéptelenedett városba. A közösség szabadon választhatott magának rabbit, de a választást jóvá kellett hagyatniuk a helyi közigazgatás képviselőivel. 1834-ben a nagyhírű talmudtudóst, Perls Mayert hívták meg rabbinak Nagykárolyba, majd egy év múlva megyei főrabbivá is megválasztották. Az utóbbiról művészi gonddal megírt okiratot állítottak ki, amelyben felsorolják a rabbi kötelességeit és jogait. Az iratot a megye zsidó közösségeinek képviselői aláírásukkal látták el, a nagykárolyi zsidó közösség jóváhagyása jeléül pedig meg is pecsételte.

1835-09-03 06:30:55

Meghívólevél

Amikor Wahrmann Israel, a pesti zsidók első rabbija 1824-ben meghalt, közössége nem volt egységes: a modernizáció kihívásaira adott eltérő válaszaik olyannyira eltérőek voltak, hogy sem vallási kérdésekben, sem a közösség jövőjéről szóló elképzeléseikben nem találtak közös hangot. A megfelelő rabbi személyéről sem tudtak dönteni, de hosszas tárgyalások után a közösség vezetői végül Schwab Löw prossnitzi rabbit hívták meg pesti rabbinak. Schwabnak írt héber nyelvű levelükben négy pontban foglalták össze a rabbi kötelességeit. Az Orczy házban ekkor már két hivatalos zsinagógája volt a pesti közösségnek, egy a konzervatívabb, és egy az újításokat igénylő közösségnek. Az irat tanúsága szerint Schwab Löwnek mindkét zsinagógában kellett prédikálnia, a „nagy zsinagógában” jiddisül, a „kultusztemplomban” pedig németül. Schwab lelkes híve volt a zsidók emancipációjának, és a negyvenes években a magyarosodásnak is, olyannyira, hogy nevét Löw helyett magyarosan Arszlánként – mindkettő jelentése oroszlán – használta. A pesti közösség az ő rabbisága idején határozta el a Dohány utcai zsinagóga felépítését, melynek felavatását azonban Schwab Löw már nem érhette meg.

1837-07-01 06:30:55

Hevra kadisa jegyzőkönyve, Várpalota

A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek. Mivel a hevrákba csak istenfélő, szigorúan vallásos tagokat vettek fel, a hevrakönyvek rendszerint míves héberséggel, a zsidó szent szövegek gyakori idézésével készültek. Mivel a héber betűknek számértéke is van, a számokat is a 22 jel alkalmazásával írják le. A várpalotai hevrakönyvben a dátumot az egyesület profiljának megfelelő, halottakkal kapcsolatos bibliai idézet (Dániel 12:2) megjelölt betűinek összeadásával kapjuk meg. A gazdagon illusztrált címlapon a bűnbeesés jelentét láthatjuk, szimmetrikusan ismétlődő jelentben Éva az almával áll a tudás fája alatt, míg a kígyó a cím egyik szavát fonja körbe. Az alsó részen ábrázolt oroszlán a könyvet író Mose Wolf (oroszlán) Freudenbergre, míg a szarvas a hevra elöljárójára, Avraham Hirs (szarvas) Schwarczra utal.

1837-12-01 20:34:37

Tóramutató

A tóratekercset, illetve annak betűit a hagyomány szerint a felolvasás során illetlenség kézzel érinteni. A középkorban még textildarabbal terítették le a pergamentekercset, ami sormutatóként is szolgált. Tóramutatók használatáról a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz forma, amelyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz jad. Európában a korabeli tiltó rendelkezések miatt a zsidók ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség azonban kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette az óbudai „Léleküdv Egylet” megrendelésére 1837-ben. A mutató szárának négy oldalán az egylet vezetőinek nevei olvashatók, amelyek alapján családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz családja minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más magyarországi közösségekből érkezhetett.

1845-11-05 06:30:55

Árjegyzék a Király utcából

Kadlburger és Deutsch árjegyzéke a Király utcából, 1845–ből. A Pesten letelepedett zsidó családfők több, mint a fele kereskedelemből élt. A Király utca jellegzetességét a textilkereskedelem és a ruhaipar jelentették: a gyorsan fejlődő nagyváros igényeinek kielégítését sok textiles, szabó, kalapos, szabókellék–kereskedő és használtruha kereskedő és ócskás biztosította. A Deutsch és Kadlburger cég gyapjúszövetekkel kereskedett, üzletük a Király utca középső szakaszán, a gróf Teleky házban volt. Számlájuk fejlécén magyar nyelvű szövegben hirdetik „első pesti finom posztó és gyapjúszövet gyár és lerakatukat”.

1849-10-01 20:34:37

Oltalomlevél

Az 1848–1849-es szabadságharc utolsó csatája Komárom váránál zajlott, ahol Klapka György tábornok még az augusztusi világosi fegyverletételt követően is folytatta a harcot az osztrák seregek ellen. Végül 1849. szeptember 27-én kötöttek fegyverszünetet azzal a feltétellel, hogy a komáromi erőd védői biztonságosan elvonulhatnak. Az 1849. október 1-én kelt oltalomlevél értelmében Thoman Imre, a magyar sereg törzsorvosa is akadálytalanul hazatérhetett otthonába, Sátoraljaújhelyre. Ezt követően még ötven évig élt, és orvosként praktizált.

1856-12-04 20:34:37

Jakov Auspitz

A nagyméretű olajfestményen megörökített öreg zsidó Jakob Auspitz óbudai talmudtanító volt, aki állítólag száztizenkét évig élt 1744 és 1856 között. A róla készült képpel kapcsolatban a helyi legenda úgy tartja, hogy életében nem engedte magát lefesteni, ezért halála után készítette el a képét az akkor éppen Óbudán tartózkodó Adolf Pichler, müncheni festő. Neve helyett egy kedves Misna Pirké Avot idézetét írt a képre: „Ne a kancsót nézd, hanem a tartalmát”. (Misna, Pirké Avot 4. fejezet 27.)

1859-09-06 03:25:34

Kulcsok

1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épületet a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, a frigyszekrény pedig a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor a zsinagóga korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és vegyes kórus kísérte, a rabbik kezdetben németül, majd magyarul prédikáltak. Az épület – amely a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált – elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a frigyszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség

1867-12-27 06:30:55

Zsidó emancipáció elfogadása

1867. évi XVII. törvénycikk az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében 1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogositottaknak nyilvánittatnak. 2. § Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.

1868-02-20 03:25:34

Kongresszusi album

A báró Eötvös József kultuszminiszter kezdeményezésére 1868-ban összehívott Izraelita Egyetemes Gyűlés feladata a hitközségek és a felekezet országos szintű szerveinek létrehozása, és belső fölépítése volt. Az ortodoxia számos jeles képviselője ellenezte, hogy az államnak befolyása vagy beleszólása lehessen a közösségi ügyekbe, így a kongresszuson létrejött szervezet végül nélkülük alakult meg. A „kongresszusi”, később neológnak nevezett országos szervezet vezetői díszalbummal köszönték meg Eötvösnek a szervezet létrehozásában játszott szerepét.

1871-09-01 06:30:55

Nőegyleti oklevél

A korszak gyakorlatának megfelelően díszes oklevél felső harmadának képei a nőegylet tevékenységére utalnak. A képmező középén látható a Nőegylet leányárvaházának első, Damjanich u. 26. Sz. alatti épülete, melyben az oklevél kiállításának idején 12 kislányt neveltek a nőegylet költségén és felügyelete alatt. Az épülettől jobbra és balra álló nőalakok a nőegylet többi jótékonysági terét jelképezik. Az almát osztó nőalak a szegények tápintézetére utal, melyben naponta harminc szegény kapott ebédet, felekezeti megkötés nélkül. A fiatal anyákkal és kisgyerekekkel körülvett másik nőalak kezében gyolcsot tart, hiszen a kelengyesegélyt ekkoriban még természetben osztották ki. Az édesanyja emlékére komoly adományt tevő Fochs Antal tiszteletbeli tagsági oklevelét Gottesmann Marie, Bischitz Johanna és a nőegylet titkára, Buchsbaum úr írták alá.

1883-04-01 03:25:34

Megilat Eszlár

1882. április 1-én Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter 14 éves cselédlány, a falubeli zsidókat pedig a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó vérvádper a vádlottak felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt; a zsidók védője, báró Eötvös Károly kétkötetes műben írta meg a per történetét. Ezzel párhuzamosan a közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül rögzítette az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban purimkor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak. Ezzel Liebermann a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári per és a vérvád alóli felmentés történetét. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely szerint egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” tartott. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin hagyományosan a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.

1890-04-10 20:34:37

Kossuth Lajos névjegye

1890. április 10-én a torinói emigrációban élő idős Kossuth Lajos, a magyar szabadságmozgalmak szimbolikus alakja magánlátogatáson fogadta a kereskedelmi úton lévő magyarországi zsidó gyárost, Polatschek Hugót. A korabeli tudósítás szerint a mintegy félórás találkozás során a magyarországi ipar és kereskedelem helyzetéről beszélgettek. Az idős politikus egyszerű, mindössze a vezetéknevét tartalmazó névjegyét adta át a látogatónak, amit saját kézírásával is hitelesített. Polatschek Hugó a becses relikviát a látogatást követően bekereteztette, babérkoszorúval és nemzeti színű szalaggal díszítette.

1895-12-01 10:36:27

Misebérach Kayserling Mayernek

מי שברך Misebérach Kayserling Mayernek

1898-05-06 03:25:34

Theodor Herzl levele

A bécsi újságíróként a modern zsidó államot megálmodó, majd azért komoly diplomáciai tevékenységet is kifejtő Theodor Herzl Pesten született 1860-ban, s itt élt egészen 1878-ig. 1897-ben, az általa összehívott első cionista kongresszus után így fogalmaz naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok öt vagy legfeljebb ötven évig, és meglátjátok.” Legrégebbi barátjának, Ágai Adolfhoz szóló levelében arról is ír, hogy miért nem tartja tervét utópiának. A legnépszerűbb budapesti szatirikus lap, a Borsszem Jankó szerkesztőjét, barátját magyarul, „szeretett mester uram”-nak szólítja, és magyarul hivatkozik Ágai élclapbeli figurájára, „Seiffensteiner Salamon szörnyű átkozódásaira” is.

1899-12-01 20:34:37

Kaufmann Dávid fényképe

A morvaországi születésű, majd Breslauban (ma: Wrocław) rabbiképesítést szerző Kaufmann Dávidot (1852–1899) 1877-ben nevezték ki az akkor megnyitott Országos Rabbiképző Intézet tanárának, ahol vallásbölcseletet és történelmet tanított. 1892-től szerkesztője volt a modern zsidó tudományosság legrangosabb folyóiratának a „Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums”-nak, amellyel a budapesti rabbiszemináriumot bekapcsolta a nemzetközi tudományos intézményrendszerbe. Felesége családjának anyagi támogatásával héber kéziratokból és könyvekből álló gyűjteményt alakított ki, amelyeket tanulmányozva elsőként publikált a zsidó művészet kérdéseiről. Alapító tagja volt a világ első zsidó múzeumának Bécsben, amelynek mintájára hozták létre másfél évtizeddel később a budapesti múzeumot. Kaufmann korai halála után kollekcióját anyósa a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában helyezte el,

1904-07-03 06:30:55

Theodor Herzl gyászjelentése - képeslap

Theodor Herzl emlékére kiadott gyász-képeslap.

1905-01-09 03:25:34

Zászló

A judaizmusban hagyománya van a társadalmi igazságtalanságok felszámolásáról szóló gondolatoknak. A világ tökéletesítése minden zsidónak kötelessége, ez az egyik alapja a tizenkilencedik században megjelenő új, világjobbító eszmék gyors elterjedésének. A modernizálódó világban igazodási pontot, közösséget kereső zsidó szakmunkásság és értelmiség számára igen vonzó volt az egyenlőségen és igazságosságon alapuló, előítélet-mentes társadalmat hirdető szocialista mozgalom. A pesti zsidó közösség vezetői, kezdeti fenntartásaik ellenére, felismerték az új eszmék társadalmi jelenlétét. Erre emlékeztet, hogy 1917-ben megvásárolták a lengyel–litván szociáldemokratáknak az – 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalomban lobogtatott – zászlaját. Az egyszerű, jiddis szöveggel festett zászló szövege: „Le a cári alkotmánnyal, éljen a demokratikus köztársaság!”

1913-04-01 03:25:34

Moziplakát

A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernstpalotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette.

1931-11-08 06:30:55

Hősök zsinagógája

A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1932–ben készült el az első világháború áldozatainak emléket állító Hősök Temploma. Tervezője Vágó László, aki a korszak egyszerű, dekoratív stílusában építette fel a zsinagógát. Díszítésében a hatágú csillag és a héber feliratok dominálnak. Fő díszítménye a frigyszekrénnyel szemközti falon elhelyezett hatalmas hatágú csillag alakban írt héber szöveg. Ebben bibliai idézetek parafrázisai állítanak emléket a háborúban elesett hősöknek. „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban! Éljen tovább nevük a nap alatt. Érdemük és igazságuk megmarad örökre. Keljenek életre halottaid, és támadjanak föl a holttestek. Ébredjetek, ujjongjatok, ti, akik a porban laktok, mert harmatod a fény harmata, és beszórja az árnyak földjét.” A fénykép abban a fotóalbumban szerepel, melyet az építész, Vágó László készített az elkészült zsinagógáról Eppler Sándornak, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának 1932–ben. Az album feltehetően a hitközség hivatalos irataival került a gyűjteménybe.

1941-10-04 20:34:37

Weinmann Éva naplója

Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében elhunyt.

1941-12-03 06:30:55

Varázsfuvola bemutató a Goldmark teremben

Az 1930–as években hozott zsidótörvények értelmében a zsidó származású művészeket fokozatosan kiszorították a művészeti életből, így az 1931–ben megnyitott Goldmark terem színpada maradt az egyetlen, ahol fellépési lehetőséget kaphattak. A Goldmark teremben óriási érdeklődés mellett léphettek fel a korszak legkiválóbb művészei. 1942–ben Somogyi László vezényletével mutatták be Mozart Varázsfuvoláját. Sarastro szerepében Ernster Dezső állt a színpadra, aki később a new yorki Metropolitain Opera sztárja lett. A színpadképeket a karmester, Somogyi László készítette. A kiállított terven a finálé jelenete látható, amikor az opera meséje szerint a józan ész és a szeretet legyőzi a sötétség erőit.

1942-09-03 06:30:55

Munkaszolgálatos emlék

a bustyaházi munkaszolgáaltos tábor fából faragott makettje

1943-09-29 20:34:37

Előimádkozó állvány

A második világháború idején a politikailag megbízhatatlannak minősítetteket és a zsidókat fegyvertelen katonai kisegítő munkaszolgálatra kötelezték. Nehéz és veszélyes munkákat: aknaszedést, sáncásást végeztettek velük. 1943 nyarára már több százezer olyan munkaszolgálatos volt, aki a hadműveleti területek mellett a hadiipari üzemekben is dolgozott. A veszélyes és kimerítő munka és az őrök kegyetlenkedése mellett természetesen a zsidó ünnepek megtartására sem volt mód, mégis több forrás szól a titokban megrendezett istentiszteletekről. A Bánffyháza melletti kőbányában dolgozó 101/83-as munkaszolgálatos század tagjai részére Hammer Béla munkaszolgálatos asztalos használt deszkamaradékokból készített előimádkozói pulpitust. A pult alján ceruzával az utókor számára megörökítette nevét, századszámát és a dátumot: 1943. szeptember 29. A dátum abban az évben elul hó 29-re esett, így feltehetően e mellett imádkoztak a másnap beköszöntő ros hásáná (újév) ünnepén.

1944-07-19 06:30:55

Deporálóvonatból kidobott levél

1944. július 19. Szerda délutan Reich Jenő (Jaakov) Budapest, Izabella u. 64. Drágáim, Most szerda délután van, becsomagoltak és megyünk. Isten veletek drága családom, a Jó Isten legyen veletek. Ölel és csókol Aputok. Áldott legyen az a kéz, aki ezt a lapot bedobja. (Karácsondi állomáson dobták be, megpróbálom elküldeni, …. Feladó olvashatatlan.)

1945-05-09 06:30:55

Memorbuch

Bonyhádon már a 18. században tekintélyes hitközség működött, melynek emléke a levéltár állományában lévő több kötetnyi 18-19. századi bonyhádi jegyzőkönyv. A közösség jelentős részének kiirtását követően a hazatértek 1949-re újraalapították a neológ és az ortodox hitközséget is, s a visszatértek a 108 tagú neológ közösség elpusztult tagjainak nevét – a memorbuchok középkori gyakorlatát követve – emlékkönyvben rögzítették. A kötet borítása és papírja alapján egy 19. század közepéről üresen megmaradt jegyzőkönyvet használtak fel erre a célra. A munkaszolgálatban elhunytak névsorát bevezető lapon a héber szöveg negyedik sorában héber betűkkel, de magyarul írják a munkaszolgálat szót, mert nem találtak megfelelő kifejezést a héber nyelvben. A szöveg alatti kép arra utal, hogy a jegyzőkönyvet készítő ismerte a koncentrációs táborok és munkaszolgálatos tömegsírok feltárása során a készített fényképeket.

1982-12-02 20:34:37

Fehér László: Haszidok

Fehér László Haszidok című képe a festőre jellemző hiperrealista stílusban készült. A fotószerű, valósághű stílus kissé elidegenítő hatása, a környezeti elemek hiánya mintha időtlenné, földrajzi helyszínektől függetlenné és egyben kissé személytelenné is tenné a pajeszos ortodox férfiakat és ezáltal magát a zsidó indentitást is.

2012-12-01 20:34:37

Menóra

A kortárs judaika megteremtésének igénye vezette az Eight Days Design csoportot (Darányi András, Hajdu Eszter, Kecskés Orsolya, Égi Marcell) egy újragondolt hanukai menóra készítéséhez. A hanuka nyolc napjára utaló oktaéder alakú tárgy megfelel a hanukai lángok meggyújtásához szükséges szabályoknak, ugyanakkor formájában és anyaghasználatában egyaránt kortárs darab. Az oktaéder élhosszúsága 18 cm, ami a héber ’háj = élő’ szó számértékével azonos. A sorozatgyártással, változatos színekben készülő menóra kiváló minőségű műanyagból, korianból készül.

2016-12-27 20:34:37

Hanukatalizátor díj mezüze

A Bálint Zsidó Közösségi Ház "Hanukatalizátor" díjának díja, melyet a 100 év - 100 tárgy kiállításunk nyert 2016-ban.

Tárgyaink ideje

Launch
Copy this timeline Login to copy this timeline 3d Game mode

Contact us

We'd love to hear from you. Please send questions or feedback to the below email addresses.

Before contacting us, you may wish to visit our FAQs page which has lots of useful info on Tiki-Toki.

We can be contacted by email at: hello@tiki-toki.com.

You can also follow us on twitter at twitter.com/tiki_toki.

If you are having any problems with Tiki-Toki, please contact us as at: help@tiki-toki.com

Close

Edit this timeline

Enter your name and the secret word given to you by the timeline's owner.

3-40 true Name must be at least three characters
3-40 true You need a secret word to edit this timeline

Checking details

Please check details and try again

Go
Close