"Országos Magyar Izraelita Központ" alakult a Goldmark teremben zsidó kulturális események szervezésére
A tévéhíradó beszámolt a tokaj-hegyaljai kóser bor gyártásról
Magyarországra látogatott a szatmári haszid közösség rabbija, Moshe Teiltelbaum. Látogatásáról beszámolt a Magyar Televízió híradója is.
A Vigadó nagytermében megalakult a Magyar Izraeli Baráti Társaság
Budapesten nyitotta meg Kelet-Európai irodáját a zsidó Világkongresszus
Hoszú szüneteltetés után ismét irodát nyitott Budapesten a Joint.
Német Miklós egyházi vezetőket - köztük a zsidó felekezet vezetőit - fogadta
1989-ben, a rendszerváltás előtt, az amerikai JOINT és a Lauder alapítvány arra gondolt, hogy a felszabaduló kommunista utódállamokban élő zsidó fiataloknak táborozási lehetőséget kellene nyújtani. Ezután az akkori miniszterelnökkel, Grósz Károllyal egyeztettek, majd egy politikai, diplomáciai előmunka következett. Végül Szarvason találtak egy nem működő campinget, ami rendkívül rossz állapotban volt. 1990 nyarán itt indult el a tábor a Ronald S. Lauder Alapítvány tulajdonában és a JOINT által működtetve.
A szomorúfűzfát idéző krómacél emlékművet, Varga Imre alkotását a rendszerváltozás évében, 1990-ben avatták fel a Dohány utcai zsinagóga mögötti Raoul Wallenberg emlékparkban, az egykori pesti gettó kapujának közelében. A művet a New York-i székhelyű Emanuel Alapítvány adományozta a magyarországi zsidóság áldozatainak emlékére. A szervezetet Tony Curtis, a világhírű magyar származású amerikai színművész alapította, édesapja, Emanuel Schwartz emlékére, aki Mátészalkáról vándorolt ki az Egyesült Államokba. A fa csaknem tizennyolcezer ezüstös levelén a holokauszt áldozatainak nevét örökíttethetik meg a hozzátartozók.
A Habonim Dror Ifjúsági Szervezet hivatalos megalakulása alkalmából ünnepséget rendezett a Goldmark teremben.
Balatonaligai Somer tábor
Sződligeten tartotta első táborát a Habonim Dror.
Egyéves izraeli munkavállalása miatt írásban lemondott Schőner Alfréd főrabbi a Dohány utcai templom rabbi székéről, valamint tagságáról a magyarországi rabbikarban. Január 1-től Landeszman György kapott megbízást a Dohány utcai templom rabbi teendőinek ellátására.
A Bné Akiva Debrecenben tartotta vezetőképző táborát.
„Zsidóság és liberalizmus” címmel David Sidorovsky tartott előadást az MTA Judaisztikai Kutatócsoportja és a Bnei Brit rendezésében az ELTE BTK-n.
A Keren Hajeszod (Zsidó Építő Alap) konferenciát rendezett Budapesten. A konferencia az Izraelbe tartó oroszországi nagy alija, valamint az etióp zsidóság bevándorlásának társadalmi, gazdasági kérdéseiről szólt. Gereben Ágnes „Alija” címmel írt az orosz bevándorlásról Izraelbe az ÉS 1991. június 14-i számában.
90 éves korában a parlament üléstermében szívroham következtében meghalt Demény Pál.
Vörös Károly történész Wahrmann Mórról tartott előadást a Mazsike Klubjában. Az előadás rövidített változata megjelent a Szombat 1991/4. számában „Egy zsidó politikus a dualizmus korában” alcímmel (15-16. p. )
Februártól Tehila-mozgalom kéthetente indított szakmai továbbképző utakat Izraelbe. A résztvevőknek csak az utazási költséget kellett fedezniük. A programban 25-45 évesek vehettek részt.
Katolikus - Zsidó konferenciát rendeztek Budapesten a Mazsihisz Síp utcai Székházában. Az International Jewish Committee for Interreligeus kilenctagú (olasz, amerikai, svájci és izraeli) küldöttségéhez csatlakozott a Mazsihisz is. A Mazsihisz épületében, fennállása óta először került sor magas szintű katolikus egyházi személyiségek és zsidó vezetők találkozójára. Ott volt Angelo Acerbi pápai nuncius, Paskai László esztergomi érsek, továbbá a püspöki kar több tagja is.
A Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskolában a „zsidó vallási ortodoxia” elhatalmasodása miatt hírek szerint tanárok sztrájkoltak. Zoltai Gusztáv cáfolta a hírt, ám annyit elárult, hogy tanácskozást tartottak - mint mondta - belső vallási, egyházi kérdésekről. Hanák Péter, az iskola igazgatója sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó a sztrájk tényét. Az iskola létrejöttét az Amerikában élő, ultra odtodox milliárdos, Albert Reichmann és fivére anyagi támogatása tette lehetővé 1989-ben.
Márciusban nyitotta meg kapuit a Ben Yehuda Zsidó Oktatási és Nevelési Alapítvány 60 személyes óvodája Budapesten, a XIV. kerületben, Zuglóban, az Ungvár utca 12-ben. Az intézmény működését a Bzsh, a Joint, a Szochnut, a Ben Jehuda Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány és a NAAMAT (a dolgozó nők izraeli érdekvédelmi szervezetének 1990-től létező magyarországi szervezete) összefogásából jött létre. 1992. szeptember 15-én avatták fel az új zsidó óvodát.
1. A 250 fős miskolci hitközség kanadai támogatással rituális fürdőt épített a régi, templomtól távollévő rituális fürdő helyett. Benjamin Züsman kanadai rabbi segített ezúttal is, mint korábban már a konyha felújításában és a zsidótemető bekerítésében. 2. A bajai zsidóság emlékeit a Budapesti Zsidómúzeumba szállították.
A debreceni Zsidó Nőegylet 135 éves fennállásának megünneplésére a Purim ünnepét választotta. Az ünnepi előadást Gergely Judit, a DOTE Gyógyszertani Intézetének professzorasszonya tartotta a Bajcsy-Zsilinszky utca 26. szám alatti klubban. Szólt a szociális és karitatív tevékenységről, valamint a Habonim Dror és a Bné Akiva szervezetek feladatairól is.
1992. januárjában megkezdődött a Hunyadi téri templomkörzet épületeinek rekonstrukciója. Az újjáavatásra 1992. március 20-án került sor.
Az Amerikai Alapítványi Iskola diákjai az Erkel Színházban Judit Grünfeld „Shefford” című musicaljét adták elő Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A darab egy zsidó hitközségi iskola történetét meséli el az evakuáció idején.
A Goethe Intézet által rendezett konferenciát az intézet Andrássy u. 24-ben lévő Székházában tartották. A Theater-Gastspiel vendégjátéka négy alkalommal mutatta be Adriana Altaras: „Jonteteff - Egy ünnepnap dibbukjaimmal” című művét a Merlin Színházban. Kétnapos kollokvium foglalkozott a „Zsidó identitás magyar - német tapasztalatok” témakövével, és a közelmúlt eseményeivel. Barbara Sietz és Dr. Stephan Dreyer a Goethe Intézet nevében, Korányi László pedig a Bnei Brit képviseletében köszöntötte a tanácskozást. Az április 4-i első nap témája a múlt feldolgozása volt. A vitát Szabó Miklós történész vezette. Előadást tartott: Komoróczy Géza „Felejtés, megbékélés, elfojtás, feldolgozás: a nemzet büszkesége vagy a múlttal való kritikus szembenézés”; Karsai László „Holocaust-viták a magyar sajtóban 1988-1992”; Detlev, Claussen (Frankfurt): „Együttélés a hóhér házában. Zsidók és németek közötti kapcsolatok 1945 után”; Wolfsson, Michael (München) „A múlt, mint eszköz” címmel hangzottak el előadások. Az április 5-i második nap a zsidó identitásokról szólt, a témavezető Komoróczy Géza volt. Előadások: Kugelmann, Cilly (Frankfurt): „Német zsidók, zsidók Németországban. A zsidók helyzete a Német Szövetségi Köztársaságban”; Erős Ferenc: „A magyarországi zsidó identitás szerkezete a 80-as években”; Virág Teréz: „Identitás és társadalom a pszichoanalízis tükrében”. A kollokvium kerekasztal-beszélgetéssel zárult, a vitát Hanák Péter vezette, részt vett Dalos György és Adriana Altaras is.
„Zsidó szellemi élet Magyarországon a két világháború között” címmel rendezett konferenciát az MTA Judaisztikai Kutató Csoportja, az Országos Rabbiképző Intézet, az „Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért”, a Mazsihisz, valamint a Moskovits and Greismann Family Memorial Foundation. Az ELTE Tanári Klubjában (Szerb u. 21-23.) az előadók neves zsidó személyiségekről (Patai József, Blau Lajos, Hahn István, Pap Károly, Szilágyi Dénes, Tábor Béla, Kardos Albert) és intézményekről szóltak. Frigyesi Judit, a princetoni egyetem zenetudósa a zsidó zeneművészet hatásáról beszélt a huszadik századi magyar műzenére, Felkai László a Zsidó Fiú- és Leánygimnázium történtéről beszélt, Harasztiné Takács Marianna a zsidó gyűjtők, műgyűjtők és mecénások szerepéről tartott előadást. Czenner Mihály és Horák Magda az OMIKE tevékenységéről, Schweitzer József a Ha-Cófé zsidó tudományos folyóiratról, Szabolcsi Miklós a zsidó identitáskeresésről, Siró Béla Balthazár Dezső filoszemita teológus lelkészről beszélt. A konferenciáról összefoglaló jelent meg a Szombat 1992/5. számában. Komoróczy Gézának a konferencián elhangzott előadása Hahn Istvánról a Szombat 1993/3 számában jelent meg. (31-34. p.). Meir Weiss Patai Józsefről tartott előadása megjelent a Szombat 1993/6 számában (23-25. p.). Szilágyi Mihály „Zsidó szellemi élet Tolnában a két háború között” című előadásának szövegét a Tolnai Népújság közölte 1992. április 11-i számában. Schweitzer József előadásának szövege a Szombat 1992/6 számában jelent meg (38-39. p.).
A European Jewish Fórum második londoni konferenciáján megalakult a szervezet magyarországi tagozata, a Magyarországi Zsidó Fórum. Az alapító tagok: Hernádi Miklós író, Karsai László történész, Pelle János író és Korányi László vállalkozó. A fórum célja az európai zsidó közösségek dialógusának elősegítése, a magyarországi zsidó kultúra nemzetközi megismertetése. Megjelent a szervezetre is támaszkodó új zsidó folyóirat, a „Kommentár” első száma 5000 példányban. A lapot Hernádi Miklós és Pelle János jegyezte. A lap a neokonzervatív New York-i Commentary követője, mely mögött az American Jewish Committee áll. Szellemileg kötődik a Wallenberg Társasághoz, és a párizsi székhelyű „Antiszemitizmus és Rasszizmus Elleni Liga (LICRA) június 14-én a budapesti Városházán megalakult magyarországi szekciójához. Az új szervezet elnöke Pelle János. Az alakuló ülésen jelen volt Demszky Gábor főpolgármester, Jean Pierre Bloch, a nemzetközi szervezet elnöke, valamint Csalog Zsolt, a Wallenberg Egyesület elnöke is.
Izraeli napokat rendezett Budapesten az izraeli nagykövetség, valamint a Batthyány Társaság. A Zeneakadémián az Izraeli Rendőrzenekar és Shalom Táncegyüttes, valamint a magyar Rendőri Ezred Zenekarának közreműködésével adtak nyitókoncertet. A Magyar Honvédség Művelődési Házában Efraim Kishon filmjeit vetítették, a Néprajzi Múzeumban Müller László „Három vallás Jeruzsáleme” című fotókiállítását Schweitzer József főrabbi nyitotta meg. A Thermál Hotel Aquincumban kozmetikai és divatbemutató volt. A gasztronómiai napok a jeruzsálemi David King Szálloda mesterszakácsainak közreműködésével ugyanitt tartották. Vendégszerepelt az izraeli Nemzeti Színház, a Habima is August Strindberg „Apa” című darabjával.
Ülésezett a Győri Zsinagógáért Alapítvány kuratóriuma. Döntöttek a zsinagóga felújítás utáni hasznosításáról. A kizárólag zenei hasznosítással szemben a komplex művelődési központ javára döntöttek a két tervezet közül. A város önkormányzata 8 millió forintot átutalt az alapítvány számlájára, lépések történtek Los-Angeles-i források bevonására is. Nyárra megnyitották a zsinagógát a turisták előtt.
A Bzsh és Mazsihisz rendkívüli együttes közgyűlésén egyetlen napirendi pontot tárgyaltak: nemzetiség-e a zsidóság? A kérdésnek az adott aktualitást, hogy a parlament kisebbségi és emberjogi bizottsága a zsidóság állásfoglalását várta a kérdésben. Szabad György házelnök 1992. május 8-án kelt, Zoltai Gusztávnak címzett levelében a Mazsihisz állásfoglalását kérte a kérdésben. A Mazsihisz ülésén a nagy számban megjelentek élénk vita után 62 igen és 7 nem szavazattal a magyarországi hitközségek legmagasabb fóruma úgy határozott, hogy „a magyarországi zsidóság a magyar társadalom szerves részének tekinti magát." A Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége is elfogadta a Mazsihisz többségi döntését, ám kinyilvánította, hogy senkit sem sért, ha nyitva marad egy lehetőség a státuszmódosításra, mivel a zsidóság vallása etnospecifikus. A Szombat 1992/7. számában „Véget nem érő vita – A nemzetiségi-ügy dokumentumai” címmel jelent meg összefoglaló a kérdésről (3-6. p.).
Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét adományozta Fülöp Jánosnak, aki a nyilas uralom kezdetétől lakásán bújtatott üldözötteket. A kitüntetést Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára adta át David Krausz nagykövet jelenlétében. Fülöp János 1991 decemberében már részesült az izraeli Yad Vasem Intézet kitüntetésében.
Befejeződött a tokaji zsinagóga külső felújítása. A belső rekonstrukció befejezése után Rendezvények Háza lesz az épület.
Több mint kétórás polémia alakult ki a parlamentben a Csurka-tézisekről. A beszéd teljes szövege a Népszabadság 1992. szeptember 1-jei számában jelent meg. Antall József miniszterelnök elhatárolódását a dolgozattól az ellenzék kevésnek találta. A LYCRA magyar tagozata aláírásgyűjtésbe kezdett a Csurka dolgozat gyűlöletkeltő szellemisége ellen a parlamentben. 15 képviselő már az első napon aláírta a „Nyilatkozat”-ot. Kövér László Fideszes képviselő parlamenti beszédének szövege „Ne szálljunk fel a rohanó vonatra” címmel jelent meg a Magyar Hírlap 1992. szeptember 1-i számában. Az Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen Magyar Csoportja „Elhatárolódás” címmel reagált a Csurka-dolgozatra. (Magyar Hírlap, 1992. szept. 1.) Lázár Guy: „Riasztólánc. Közvélemény a Csurka-tanulmány után” címmel jelentetett meg cikket a HVG-ben, 1992. október 31-én. (101-103. p.). Nagy felháborodást váltott ki Zacsek Gyula a Magyar Fórum 1992. szeptember 3-i számában megjelent „Termeszek rágják a nemzetet, avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról” című cikke (9-16. p.). A Közép-Európai Egyetem alapítása kapcsán a kormány és az alapítvány közötti elszámolást Soros György nyerészkedő vállalkozásának állította be az írás, s ezzel a korabeli ellenzék szinte minden jelentős személyiségét sárba rántja. Soros György 1992. szeptember 12-én Antall József miniszterelnöknek írt levele megjelent a Népszabadság 1992. szeptember 15-i számában. A levél egyben az MDF elnökéhez is szól, mivel a rasszista támadások sorra a párt fontos tisztséget betöltő tagjaitól jönnek. Soros azért kérte mind a miniszterelnök, mind a párt hivatalos állásfoglalását, az Alapítványt, illetve a zsidóságot ért támadásokkal kapcsolatban, mert közügyről van szó. Az +”Új Magyarország” című kormánylap 1992. október elsejei számában közölte Antall József Soros Györgynek írt válaszlevelét. A miniszterelnök aránytévesztésnek nevezte, hogy Soros hozzá, a miniszterelnökhöz fordult, hiszen Antall szerint a kormány 1992. szeptember 3-i ülésén elhatárolta magát a Csurka-dolgozatban foglaltaktól, Zacsek Gyula pedig saját véleményét írta. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilatkozatot adott ki arról, hogy milyen megállapodást kötött az Alapítvánnyal. A miniszterelnök nehezményezte azt is, hogy Soros a hozzá írt levelét azelőtt publikálta, mielőtt a válasz megérkezett volna, így Antall akár felmentve is érezhette volna magát a válaszadás kötelezettsége alól. Érdemben nem válaszolt Soros kérdéseire. A The New York Times együtt közölte Zacsek Gyula „termeszes” cikkét, Soros és Antall levélváltását. Szeptember 3-án a kormány közleményben ítélte el a kirekesztést és a politikai élet eldurvulását. A „Demokratikus Charta” tüntetést szervezett a szaporodó szélsőjobboldali jelenségek miatt. Mintegy 50 civil és érdekvédelmi szervezet csatlakozott a felhíváshoz, amely nagyrészt a Csurka-dolgozat, az meghirdetett „Magyar Út” nacionalista program, illetve a Csurka által szeptember 10-én vezetett média ellenes tüntetés szellemisége váltott ki. Konrád György Petőfi szobornál elmondott beszéde megjelent a Magyar Hírlap 1992. szeptember 25-i számában. Mészöly Miklós, Jancsó Miklós, Kerényi Imre, Donáth László a parlament épülete előtt elmondott beszédét pedig a Népszabadság 1992. szeptember 25-i száma hozta le. A rendszerváltozás utáni legnagyobb tüntetésen sok tízezren szavaztak a Csurka-Magyarország ellen. Tom Lantos amerikai képviselő pedig az amerikai képviselőházban az indítványozta, hogy amennyiben a magyar kormány nem lép fel a Csurka-féle nacionalizmus ellen, függesszék fel a legnagyobb kedvezmény megadását Magyarország számára. Az amerikai képviselőház másfél órán keresztül foglalkozott a Csurka-dolgozattal, ahol javaslatként hangzott el, hogy az amerikai kongresszus ebben az ügyben vegye fel a kapcsolatot az EU emberjogi bizottságával.
Tudományos ülésszakkal ünnepelték az Országos Rabbiképző Intézet alapításának 115. évfordulóját. A Rabbiképző Dísztermében elhangzott előadások: Cserhalmi Péter „Gruby Dávid (1810-1898) világa”; Eri Károly „A totális interpretáció módszerének alkalmazása a Biblia-tudományban (Méir Weiss: Jób kezdetének története.)”; Fazekas László „A jiddis nyelv kialakulása”; Frojimovics Kinga „A magyarországi zsinagógaépítészet helye a középkori Európában”; Gadó János „A népi-urbánus vita Magyarországon 1991”; Ö. Kovács József „Polgárosodás és zsidóság Magyarországon a 18-19. században”; Markovics Ábrahám „Chanukka a tradicionális és a modern zsidó irodalomban”; Schweitzer Gábor „Adatok az 1935. évi Izraelita Országos Gyűlés történetéhez”; Turán Tamás „A hadszolgálat a zsidó jogtudományban”.
A budapesti gettó felszabadulásának 38. évfordulóján a Dohány utcai Hősök templomában rendezett megemlékezésen emlékbeszédet mondott Singer Ödön főrabbi és Gadó György országgyűlési képviselő. Az országgyűlés nevében Szabad György házelnök koszorúzott.
Izrael állam kikiáltásának 45. évfordulóján az izraeli nagykövetség ünnepséget rendezett a Petőfi Csarnokban.
Szentírás-tudományi szimpóziumot rendezett a Keresztény - Zsidó Társaság a Holland - Magyar Református Oktatási Közbonban (IX. Kálvin tér 7.). Az Ószövetséghez kapcsolódó előadást tartott Majerovszky Tibor református teológiai tanár „Jákob álma - magyarázati lehetőségek - Genesis 28,10-22”; Raj Tamás főrabbi „A Tízparancsolat írásmagyarázata”; Berger István „A Purim ünnep közösségi megnyilvánulásai”; Komoróczy Géza, egyetemi tanár „Ezékiel – tanulmányok”; Karasszon István, református teológiai tanár „Keresztény és zsidó bibliatudomány”; Benyik György, katolikus teológiai tanár „Rási keresztény szemmel” címmel. Május 25-én Újszövetségi előadásokkal folytatódott a szimpóziumot. Gerőfi Gyuláné, evangélikus lelkész „A Jézus élete kutatás mai helyzete”; Szécsi József, katolikus világi teológus „4Móz 24,17 - Qumrán és az újszövetség messianisztikus írásmagyarázatának egyik találkozási pontja”; Jelenits István, piarista rendfőnök „A judaizmus öröksége a páli levelekben”; Szigeti Jenő, az adventista egyház elnöke „A Jelenések könyvének strukturális elemzése”; Révész Árpád, a baptista egyház elnöke „A tudatlanság az újszövetségben”; Keve István, metodista lelkigondozó: „A Kinyilatkoztatás újszövetségi teológiája”.
A Mazsihisz június elején tartott közgyűlésén az ortodox tagozat kinyilvánította önállóságát. A Dob u. 35-ben lévő székház falán a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség felirat lesz olvasható, helyreállítva a holocaust előtti állapotot.
Izraeli kulturális hetet rendezett Zalaegerszegen a helyi Shalom Baráti Társaság, a Városi Hangverseny-, és Kiállítóterem, valamint a Ságvári Gimnázium. Féner Tamás fotóiból nyílt kiállítás, holocaust megemlékezést tartottak az egykori zsinagógában és a zsidótemetőben. A polgármesteri hivatalban fogadást adtak az izraeli és magyar vendégek tiszteletére. Itt Müller László „Három vallás Jeruzsáleme” című fotókiállítását Székely Gábor nyitotta meg, „Zsidó dallamok a zeneirodalomban” címmel az egykori zsinagógában adtak hangversenyt. Fellépett a Budapester Klezmer Band, Mezei András pedig bemutatta a „Dávid tornya” című, modern izraeli költők verseiből készült antológiát. Előadások hangzottak el a kibucok életéből, izraeli orgona és trombitaművészek adtak hangversenyt. A neves izraeli vegyes kórus, a Green Chimes Choir zalaegerszegi szereplésén kívül az ország több városában is fellépett.
A JOINT Budapesti Irodája és a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány konferenciát szervezett a szociális munkáról. A magyarországi szervezet tevékenységét Talyigás Katalin főtitkár ismertette. David Guttmann professzor az öregkor jellemzőiről beszélt, Moshe Jahod igazgató a Joint magyarországi szociális tevékenységéről szólt.
150 éve alakult meg a Vasvári Pál utcai körzet. Az emlékünnepségen Báruch Oberlander, a körzet rabbija mondott drását. A rabbikar több tagja és a Mazsihisz több vezető tisztségviselője is megtisztelte jelenlétével az ünnepet.
Horthy Miklós újratemetését rendezték meg Kenderesen. A Magyar Tengerészek Egyesülete 1990. december 20-i közgyűlésén határozta el, hogy gyűjtést indít Horthy hamvainak hazahozatalára és újratemetésére. A ceremónia gondolata kezdettől fogva heves politikai, történészi vita tárgya volt belföldön és külföldön egyaránt. Az Antall-kormány eredetileg családi ügynek minősítette az újratemetést, majd határozottan a revizionista törekvések kerekedtek felül. Antall 1993. augusztus 23-i televíziós nyilatkozatában elkötelezett hazafinak nevezte Horthyt, akinek helye van magyar földben. Hangsúlyozta, hogy az újratemetésnek kegyeleti, és nem politikai aktusnak kell lennie. A kormány több tagja - hivatalos szóhasználat szerint "magánemberként" - jelen volt a temetésen, amelyet végül a Magyar Televízió egyenes adásban közvetített. Antall József személyesen a temetést követő napokban rótta le tiszteletét a sírnál, a temetésen azonban felesége és fiai képviselték a családot. Az 1933. augusztus 7-i „Kurírban” téves információ jelent meg arról, hogy Schweitzer József főrabbi elfogadta a meghívást a temetésre. Az álhírre zsidók tömegei tiltakoztak a hitközségnél, ezért napilapokban helyreigazítások jelentek meg, 1993. szeptember 1-én pedig Schweitzer József főrabbi az „Új Életben” is hivatalosan cáfolta, hogy részt venne Horthy Miklós kenderesi újratemetésén. Annál is inkább távol kell maradnia, mert a temetést szombaton tartják. Zsidó szervezetek tiltakozásul a két háború közötti szellemiség újjáélesztése ellen a temetést megelőző napon csendes megemlékezést rendeztek a Wesselényi utcai mártír emlékműnél. (A Wesselényi utcai demonstráción a zsidóság ismert képviselőin kívül ismert nem zsidó személyiségek - pl. Lengyel László, Iványi László lelkész - is szolidaritásuk kifejezéseként megjelentek.) A tüntetés résztvevői közül sokan átvonultak a Vérmezőre, ahol a „Demokratikus Charta” tiltakozó rendezvényén a szakadó eső ellenére sok ezren összegyűltek. A „Horthy-rendszer búcsúztatását” Jancsó Miklós rendezte a Horthy-korszakban élt, emigrálni kényszerült, vagy itthon üldözött művészek, szociográfusok műveiből. Mészöly Miklós, Konrád György, Farkasházy Tivadar beszélt a demonstráló tömeghez.
szeptember 22. Több napot Magyarországon töltött Raphael Patai. Az Írószövetség épületén előadást tartott Patai József irodalmi munkássága és a modern magyar zsidó irodalom kibontakozása címmel. 1993. szeptember 27-én a Vörösmarty tér 2-ben „Mítosz, történelem, irodalom, barátság és közös munka Robert Graves-szel” címen, 1993. október 1-én pedig az ELTE Tanácstermében „Istennők a Bibliában” címmel tartott előadást. Raphael Patai
Veszprémben újjáalakult a hitközség. Tiszteletbeli elnöknek Füzesi Lászlót, elnöknek Wollák Lászlót választották.
A budapesti gettó felszabadulásának 49. évfordulóján kezdődött a Holocaust emlékév a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében. Az eseményen sok meghívott, és nagy tömeg vett részt, köztük kilenc ország nagykövetségének, több magyar állami-, és civil szervezetek, valamint a Mazsihisz képviselői. Az emlékév rendezvénysorozata egy év múlva, 1995. január 18-án fejeződött be. A zsidó szervezetek által létrehívott emlékbizottság mellett állami Holocaust bizottság is alakult. A két szervezet viszonya azonban nem volt konfliktusmentes, mivel a Katona Tamás által felkért bizottsági tagok között volt Bogdán Emil és Zimányi Tibor is. Bogdán és Zimányi személye a zsidóság számára elfogadhatatlan volt a többször, nagy nyilvánosság előtt kifejtett antiszemita állásfoglalásaik miatt. Ungvári Tamás a „Magyar Hírlap” 1994. január 7-i számában „Az emlékbizottság és a holocaust évfordulója” című cikkében elhibázottnak, és károsnak nevezte az állami bizottság létrehozását ebben a konkrét formában. Nemcsak a benne résztvevő személyek miatt, hanem a kormányzat hiteltelenné válása miatt is. Példa erre a Horthy-temetéskor tanúsított állami állásfoglalás, illetve a kárpótlás halogatása. Ungvári emlékeztetett az 1990. novemberi kezdeményezésre, hogy október 15-ét nyilvánítsák holocaust emléknappá. Komoróczy Géza Szabad Györgyhöz intézett javaslatára soha nem érkezett válasz. Az 1944-es állami emlékbizottságról kormányülés határozott 1994. március 3-án. A tagok között már nem szerepelt sem Bogdán Emil, sem Zimányi Tibor neve. A fővédnök Göncz Árpád köztársasági elnök, védnökök: Szabad György, az országgyűlés elnöke és Boros Péter kormányfő. Az elnökség tagjai: Für Lajos honvédelmi-, Jeszenszky Géza külügy-, valamint Kónya Imre belügyminiszter. A felkért alelnökök: Kéri Kálmán, Kővágó József és Schweitzer József. Titkár: Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár. Az emlékbizottság négy eseményről kívánt megemlékezni: a német megszállásról, a deportálások kezdetéről, a nyilas hatalomátvételről és az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáról. A kormányhatározat szerint a deportálások kezdetéről való megemlékezést a testület egyezteti a Holocaust Emlékbizottsággal.
Újjáavatták a felújított Nagyfuvaros utcai zsinagógát. Raj Tamás avatóbeszédében ismertette a zsinagóga múltját is. A hitközség képviselőin kívül jelen volt Csécsey Béla józsefvárosi polgármester, Iványi Gábor és Gaál Gyula országgyűlési képviselők és a Lauder Javne iskola tanulói.
We'd love to hear from you. Please send questions or feedback to the below email addresses.
Before contacting us, you may wish to visit our FAQs page which has lots of useful info on Tiki-Toki.
We can be contacted by email at: hello@tiki-toki.com.
You can also follow us on twitter at twitter.com/tiki_toki.
If you are having any problems with Tiki-Toki, please contact us as at: help@tiki-toki.com
Close