Tárgyaink ideje

Múzeumi tárgyak és dokumentumok időszalagon Objects and documents from the Collection displayed on a timeline Objects and documents from the Collection - displayed on a timeline

Theodor Herzl levele

A bécsi újságíróként a modern zsidó államot megálmodó, majd azért komoly diplomáciai tevékenységet is kifejtő Theodor Herzl Pesten született 1860-ban, s itt élt egészen 1878-ig. 1897-ben, az általa összehívott első cionista kongresszus után így fogalmaz naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok öt vagy legfeljebb ötven évig, és meglátjátok.” Legrégebbi barátjának, Ágai Adolfhoz szóló levelében arról is ír, hogy miért nem tartja tervét utópiának. A legnépszerűbb budapesti szatirikus lap, a Borsszem Jankó szerkesztőjét, barátját magyarul, „szeretett mester uram”-nak szólítja, és magyarul hivatkozik Ágai élclapbeli figurájára, „Seiffensteiner Salamon szörnyű átkozódásaira” is.

Hanukatalizátor díj mezüze

A Bálint Zsidó Közösségi Ház "Hanukatalizátor" díjának díja, melyet a 100 év - 100 tárgy kiállításunk nyert 2016-ban.

II József rendelete a zsidók neveiről

Az uralkodó rendelete, melyben német vezetéknevek felvételére kötelezi a zsidó lakosokat.

Oklevél

Hirschl B. Eisig adósságtörlesztésének igazolása, Kismartonból

Árjegyzék a Király utcából

Kadlburger és Deutsch árjegyzéke a Király utcából, 1845–ből. A Pesten letelepedett zsidó családfők több, mint a fele kereskedelemből élt. A Király utca jellegzetességét a textilkereskedelem és a ruhaipar jelentették: a gyorsan fejlődő nagyváros igényeinek kielégítését sok textiles, szabó, kalapos, szabókellék–kereskedő és használtruha kereskedő és ócskás biztosította. A Deutsch és Kadlburger cég gyapjúszövetekkel kereskedett, üzletük a Király utca középső szakaszán, a gróf Teleky házban volt. Számlájuk fejlécén magyar nyelvű szövegben hirdetik „első pesti finom posztó és gyapjúszövet gyár és lerakatukat”.

Varázsfuvola bemutató a Goldmark teremben

Az 1930–as években hozott zsidótörvények értelmében a zsidó származású művészeket fokozatosan kiszorították a művészeti életből, így az 1931–ben megnyitott Goldmark terem színpada maradt az egyetlen, ahol fellépési lehetőséget kaphattak. A Goldmark teremben óriási érdeklődés mellett léphettek fel a korszak legkiválóbb művészei. 1942–ben Somogyi László vezényletével mutatták be Mozart Varázsfuvoláját. Sarastro szerepében Ernster Dezső állt a színpadra, aki később a new yorki Metropolitain Opera sztárja lett. A színpadképeket a karmester, Somogyi László készítette. A kiállított terven a finálé jelenete látható, amikor az opera meséje szerint a józan ész és a szeretet legyőzi a sötétség erőit.

Hősök zsinagógája

A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1932–ben készült el az első világháború áldozatainak emléket állító Hősök Temploma. Tervezője Vágó László, aki a korszak egyszerű, dekoratív stílusában építette fel a zsinagógát. Díszítésében a hatágú csillag és a héber feliratok dominálnak. Fő díszítménye a frigyszekrénnyel szemközti falon elhelyezett hatalmas hatágú csillag alakban írt héber szöveg. Ebben bibliai idézetek parafrázisai állítanak emléket a háborúban elesett hősöknek. „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban! Éljen tovább nevük a nap alatt. Érdemük és igazságuk megmarad örökre. Keljenek életre halottaid, és támadjanak föl a holttestek. Ébredjetek, ujjongjatok, ti, akik a porban laktok, mert harmatod a fény harmata, és beszórja az árnyak földjét.” A fénykép abban a fotóalbumban szerepel, melyet az építész, Vágó László készített az elkészült zsinagógáról Eppler Sándornak, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának 1932–ben. Az album feltehetően a hitközség hivatalos irataival került a gyűjteménybe.

Theodor Herzl gyászjelentése - képeslap

Theodor Herzl emlékére kiadott gyász-képeslap.

Memorbuch

Bonyhádon már a 18. században tekintélyes hitközség működött, melynek emléke a levéltár állományában lévő több kötetnyi 18-19. századi bonyhádi jegyzőkönyv. A közösség jelentős részének kiirtását követően a hazatértek 1949-re újraalapították a neológ és az ortodox hitközséget is, s a visszatértek a 108 tagú neológ közösség elpusztult tagjainak nevét – a memorbuchok középkori gyakorlatát követve – emlékkönyvben rögzítették. A kötet borítása és papírja alapján egy 19. század közepéről üresen megmaradt jegyzőkönyvet használtak fel erre a célra. A munkaszolgálatban elhunytak névsorát bevezető lapon a héber szöveg negyedik sorában héber betűkkel, de magyarul írják a munkaszolgálat szót, mert nem találtak megfelelő kifejezést a héber nyelvben. A szöveg alatti kép arra utal, hogy a jegyzőkönyvet készítő ismerte a koncentrációs táborok és munkaszolgálatos tömegsírok feltárása során a készített fényképeket.

Adománynyilvántartás

A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedáká. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese volt: a vagyonosabbak adományokkal támogatták a szegényeket és a segítő egyleteket, a rászorultak pedig ezek segítségével kerülhettek jobb helyzetbe. A tizennyolcadik században már létező, 1809-ben zsinagógát is építő irsai zsidó közösségben 1823-ból maradt fenn az első adomány nyilvántartó könyv. A nagy alakú füzet címlapján szív alakú papírrátétben olvashatjuk a dokumentum címét, a rátét alatt pedig megfestett papírdarabokból összeállított kétfejű sas alakja látszik. A kötet első oldalán a Szentély két oszlopára, Jákinra és Boázra emlékeztető oszlopokból hal-farkú, sas-csőrű, kígyószerű lények nőnek ki, köztük pedig kerek gránátalma motívum. A kötetben közel egy évtizedig vezették az adományokkal kapcsolatos feljegyzéseket, a következő kötet 1832.ben indul.

Launch
Copy this timeline Login to copy this timeline 3d